Magyar építészet 3. - Késő reneszánsz és kora barokk

Bármerre járunk, a természeti szépségek mellett elsősorban az építészeti emlékeket keressük. Egyik kezünkben a fényképezőgépet tartjuk, a másikban pedig ott az útikönyv. Ebből azonban többnyire csak a legalapvetőbb információkat tudhatjuk meg, és vajmi keveset arról a korszakról, amelyben ezek az építmények megszülettek, és azokról az emberekről, akik két kezük munkájával megalkották azokat. Ez a helyzet az egykori történelmi Magyarország területén álló emlékek esetében nehezen érthető és egyben elfogadhatatlan, hiszen saját nemzeti múltunk egy szeletéről van szó. A kötetben tárgyalt korszak történéseit és mindennapjait alapvetően befolyásolta a másfél száz éven át, igaz, változó intenzitással, de szakadatlanul folyó háború. A küzdelem nem is akármilyen ellenséggel szemben folyt. Az Oszmán Birodalom a 16. század első felében, I. (Nagy) Szulejmán uralkodása idején ért fejlődése csúcspontjára. A szultán elsődleges hadászati célja legfőbb nyugati ellenfele, a Habsburg Birodalom székvárosának, Bécsnek az elfoglalása volt, s ehhez az út Magyarországon át vezetett. A Szerző, miközben részletesen bemutatja a történelmi Magyarország épületeinek sorát, nagy hangsúlyt fektet azok történelmi hátterének, a török kor viszonyainak, mindennapjainak megismertetésére. Enélkül ugyanis nem érthetjük meg az akkor létrehozott értékeket sem - a háború okozta pusztítás ellenére akad belőlük jócskán -,amelyek között éppen az építészeti alkotások a legfontosabbak közé sorolandók. A Szerző a magyar építészetet és annak török kori történetét nem csupán az egymáshoz ragasztott kövekből kialakított formák fejlődéstörténeteként és tipológiai problémájaként fogja fel. Arra törekszik, hogy olvasója érzékelje és átérezze: a körülöttünk levő, a török korból származó régi épületek egy viharos, bonyolult korszak "termékei". Feladatukat éppúgy, mint építési módjukat és arculatukat az akkori politikai, gazdasági, társadalmi és, lévén a török kor mindvégig harci zajtól hangos, a katonai viszonyok határozták meg. A Szerző átfogó szemléletéből következik továbbá, hogy nem csupán az építészeti szempontból leglátványosabb, legdíszesebb alkotások - a főúri kastélyok és egyházi épületek - kaptak helyet e műben, hanem azok az egyszerűbb építmények is, melyek kü1ső megjelenését a célszerűség határozta meg, például a falvak, mezővárosok, városok építményei és a várak. Az építészeti emlékek a legfőbb turisztikai látványosságok közé tartoznak, és közöttük talán éppen a várak a leglátogatottabbak. Sajnos ezekből - főként a mai Magyarország területén - kevés maradt ránk, az is nagyrészt romként. Hogy ez az említett háborús pusztítósnak vagy az utókor hanyagságának a következménye, azt olykor nehéz eldönteni. Ez az album képanyagát és szövegét tekintve méltóan, a török elleni védelemben betöltött szerepének megfelelő mértékben és minőségben mutatja be a török kori várakat és erődítményeket.