Kisebbség - többség - Nemzetfelfogások 1.

Tapasztalható-e elmozdulás a magyar nemzeti azonosulás formáiban az etnikai identitástól az állami-állampolgársági identitás felé? Meddig terjed a magyar közvélemény szolidaritása, lojalitása a kisebbségek — a határon túli magyarság, a hazai cigányság — iránt? Hogyan érinti a magyar nemzettudat etnikai tartalmának esetleges elhalványulása, valamint a modernizáció, az európai integráció társadalmi-politikai folyamata az idehaza és a környező országokban élő kisebbségeket? Vajon érvényes-e még egyáltalán a modernitás etnopolitikai alapelve és gyakorlata: integráció és asszimiláció összefonódása, a hibrid identitásokkal szembeni gyanakvás? Milyen szerepet kaphat hazánkban egy multikulturális és/vagy baloldali identitáspolitika, illetve egy ilyen alapokon nyugvó — határon túli — támogatáspolitika? Kik is valójában a migránsok — a kivándorlók és a hozzánk érkezők —, hányan vannak, s vajon mennyien lesznek? Ilyen s ehhez hasonló kérdésekre keresték e tanulmánykötet szerzői a választ, a kisebbségpolitikák gyakorlatát és mozgásterét vizsgálva. A szövegek között akadnak a kvantitatív megközelítések — előítéletesség, migráció -- mellett történeti és antropológiai jellegűek is, szó esik a kitelepítések emlékezetéről, a vajdasági falvak világáról, az ún. státustörvény sorsáról, csakúgy, mint a roma integrációs politika régióról régióra különböző megvalósulásáról.