Különremény

"Hogy kerül verseimbe még a címlapra is a remény? Nincs bennem ájtatosság, viszolygok az öncsalástól. Spinozától megtanultam, hogy a remény csak a félelem visszája, és félni sem szeretek, továbbá csodálattal tölt el Goethe meghatározása:
Mi a filiszter?
Egy üres bél, akit
félelem tölt meg és remény,
hogy isten majd segít.

Ezek szerint filiszter volnék? vagy legalábbis különfiliszter? Idegesítő gondolat. Mégsem akarnám elhessenteni inkább szerényen azt indítványozom, hogy nyomozzanak utána ebben a könyvben. Talán majdnem azt írtam: remélem kiderül, hogy az én különreményem meglehetősen körüljárható és kézzelfogható, nem ura, hanem szolgája az észnek és a dühnek, és olyan világ felé tekint, ahol megszűnik a remények és félelmek parancsuralma. Különreményem tehát nem is külön remény, ha jól értem magam.
Ennyit a címről hát a versek és a dráma? A tudóstól jónéven veszik, ha felismeréseit körülírja, de ha író tesz így, az már magyarázkodásnak hat. Már is túl sokat beszéltem: aki akarja, kommentárjaim nélkül is félreértheti ezt a könyvet."
Eörsi István