Láncok

- Halálra ítélték magukat, Chisholm kapitány. Ha a szökés balul sült volna el, mindkettőjüket megölték volna. Mintha egy kirakós játék darabkája kerülne a helyére, úgy villant bele Chisholmba: az egyikünket meg is ölték.
- A rohadékok! - borult el az agya. - Ők ölték meg Ricket! Engem életben hagytak, mert szükségük volt rám. Rick azonban csak hátráltatta volna őket, ezért végeztek vele. Azt hittem, baleset történt... Magamat hibáztattam, mert nem voltam ott...
A parancsnok felült a székben, és közelebb hajolt.
- Úgy gondolja, hogy a kanadaiak ölték meg az amerikait?
- Nem hittem, hogy képesek lennének rá, de azok után, amit mondott, világos, hogy én voltam az, aki alaptalanul bízott a többiekben. Készen álltak mindkettőnket eltenni láb alól... De rám szükségük volt. Kellettem a rohadékoknak!
- Való igaz, hogy Thomson hadnagy halála nem rendítette meg őket - közölte fürkésző tekintettel a parancsnok -, de tagadták, hogy közük lenne hozzá. Ugyanakkor elismerték, hogy jól jött nekik, és hogy nem ítélik el azt, aki szerintük megölte.
- És ki lenne az, parancsnok?
- Maga, Chishom kapitány. Maga.