Etológia

Az ember ősidők óta érdeklődik az állatok iránt. Részben azért, mert érzi, hogy maga is valamiképpen az állatok közé tartozik; mozog, táplálkozik, szaporodik, társaival kapcsolatot tart, mint ezt más állatfajok egyedei is teszik. A primitív ember kultikus vonzódása az állatokhoz, az ősök állati eredetének mítosza világosan tanúsítja ezt, de az állatok tevékenységét szemlélve még ma is hajlamosak vagyunk őket valamiféle távoli rokonoknak tartani és tevékenységükben felfedezni az emberi indulatok, vágyak, a cselvetés, a hűség vagy éppen a magasabb rendű értelem mozgatórugóit. Másrészt az ember valamiképpen mindig függött az állatoktól. Táplálékának egy részét az állatok adták, a régebbi időkben ellenségei is az állatok közül kerültek ki, amelyek elől menekült vagy - a viselkedésükről szerzett ismereteit hasznosítva - megküzdött velük. L. S. B. Leakey, a tanzániai korai Homo-leleteket felfedező híres antropológus egyszer azon elmélkedett, hogy miként tudott a primitív ember egyszerű eszközökkel vagy puszta kézzel zsákmányt szerezni. Leakey szerint a legfontosabb eszköze az állatok viselkedéséről szerzett ismeret volt. Ő maga be is mutatta, hogy hogyan lehet puszta kézzel mezei nyulat fogni, ha előre látjuk a nyúl lehetséges viselkedését. A nyulat kb 15 méteres távolságra lehet óvatosan becserkészni, ha ekkor gyors rohanással megközelítjük, a nyúl dermedési reakcióval válaszol, lelapul, és igyekszik mozdulatlanságával teljesen a környezetbe simulni. Amikor a rohanó vadász két-három méteres távolságra ér, a dermedési reakció megszűnik, és a nyúl is vad vágtába kezd méghozzá úgy, hogy futásának iránya derékszöget zárjon be az üldöző rohamának egyenesével. Az teljesen véletlenszerű, hogy jobbra vagy balra tör ki. A vadász akkor kaphatja el az állatot, ha rohanása közben a nyúl lelapulási helyén hirtelen derékszögben elfordul jobbra vagy balra maga is. Ha a fordulat iránya azonosa nyúléval, rávetheti magát és megfoghatja, ha nem, akkor a nyúl elszalad. Sikertelenség esetén a vadásznak is gyorsan meg kell állnia és elölről kezdeni a becserkészést, lerohanást, fordulatot. Némi gyakorlat után öt- venszázalékos a siker esélye.