Látókör - Esszék, műelemzések, egyéb írások

Cs. Varga István szülőföldjét, gyermek- és ifjúkorát a vasfüggöny nyomsávja, drótkerítése, elaknásított övezete határolta. De a kapuvári határból messzire lehetett látni: a soproni és kőszegi hegyekre. Tiszta időben odalátszottak az Alpok előhegyei, a Schneeberg és Rax két-ezer méter fölé emelkedő csúcsai. Nyári éjszakákon az égbolton Bécs és Pozsony visszfényét fürkészte. Könyvének látókörében költők és írók irodalmi patográfiái tűnnek fel. Ady- és József Atti-la egy-egy versének elemzése, Radnóti életpéldája jelenik meg a táguló horizonton. Tekintete rávetül Németh László, Jókai Anna, Nagy Gáspár és Sarkady Sándor személyére, alkotásaira. Látókörébe fogja Benedek Elek Erdélyének, Lakatos Demeter és Iancu Laura Csángóföldjé-nek, Gál Elemér Héthavasának, Hajdó István Székelyföldjének egy-egy terrénumát. A test-vérmúzsák igézetében szól Molnár Edit Nagy Lászlót megörökítő fényképeiről, Fejér István csíksomlyói kiállításának emlékképekké vált élményfotóiról, Molnár István Géza fotográfiái-ról. Nagy Ernő és Bazsonyi Arany artisztikus festészetét méltatja. Jeszenyin költői világát, lírájának fogadtatástörténetét, a Bokraink közt poétikus szépségeit kutatja. Tanárai, mesterei és példaképei a hit és tudás, magasság és mélység dimenzióit nyitották meg előtte. Nyomon követi Nádasi Alfonz életének sorsvonalát, felmutatja Jáki Sándor Teodóz szerzetesi küldetését, Korzenszky Richárd kultúraszervező munkásságát, elénk állítja Rónay László tanári és irodalomtudósi példáját. Szabadon szolgáló értelmiségiként tudja: megfogyatkoztunk hitben és magyarságban. Ezért keresi a Semmi és a végtelen között emberség és magyarság eszményét. Azt a magyarságot hiszi és vallja, melynek Rónay György szerint lényege: az istenhit és a humá-num. Laczkó András kérdéseire adott válaszai zárják a szülőföldről felívelő, a kettős végte-lenre nyitott látókör látóhatárát.