A Biblia a zsidó, ill. a keresztény vallás ,,szent" iratainak a gyujte-
ménye az emben kultúra egyik legrégibb és legsajátosabb alkotá
sa. Azóta, hogy az ókorban osszeállitották, rendkívuli hatást gyako-
rol számos nép életére. A benne lévö értékek és torténelmi szerepe
miatt pedig joggal emlegeti sokszor a ,,Könyvek Könyve" néven az
irodalom.
Magát ezt a vallási kánont azonban megfeleló módon csak kevesen
ismerik. Kevesen, mert nagy terjedelmü, ismétlésekkel és ellentmon-
dásokkal teli anyagának az elolvasására nemigen szánják rá magukat
az emberek. Valamint azért, mivel a vele kapcsolatos munkák torz
képet festenek róla. Az ateista szerzok mikozben indokoltan ta-
gadják természetfolotti jellegét nem becsulik meg kellóen az
irataiban fellelhetó torténelmi, erkolcsi és filozófiai értékeket. A teo-
lógusok pedig — akik isteni sugallmazottságúnak tartják a vallási
elfogultság szemuvegén keresztul láttatják a benne szerepló ténye-
ket.
A ,,Bibliai érdekességek, torténetek, aforizmák" szerzóje viszont hű
képet rajzol arról, hogy mily dolgokat tartalmaz valójában a ,,Szent-
irás". A filozófiatorténész Pais István aki korábban az „Ember és
vallás" ban a tudományos vallásmegértés szuletéstorténetét, a val-
lás legfontosabb (tudati, érzelmi, ntuális és szervezeti) sajátosságait
elemezte, ,,A görög filozófiá"-ban, valamint az ..Antik bölcsek, gon-
dolatok, aforizmák"-ban pedig a modern európai civilizáció legfóbb
forrását, az antik gorog-római kultúrát mutatta be az érdeklodóknek
a maga muvében objektiv módon és sokoldalúan tárja az olvasó
elé a bibliai tényeket. Magukat ezeket az utóbbiakat beszélteti, hogy
rajtuk mint valami sziklaszirten megtonon a ,,Szentirás"-sal kapcso-
latos bármiféle torzitó torekvés. Kozben szakadatlanul hangsúlyozza
és bizonyitja: a Biblia ugyan emben alkotás, és benne nem transz-
cendens, hanem természeti és társadalmi okok meghatározta esemé
nyekrol van szó, ám ennek ellenére olyan kincseket foglal magában,
amelyekkel érdemes megismerkednunk, és amelyeket a szociális élet
számos teruletén hasznositanunk kell.
Pais István az általa irott kotetben a Biblia minden lényeges világné-
zeti problémáját tárgyalja. Veluk kapcsolatosan elsó lépésként min-
dig ismerteti, hogy mit tartalmaz rájuk vonatkozóan a „Szentirás".
Majd a bibliai tényeket egymással és a realitással osszevetve fejti ki
a maga álláspontját Tobbek kozt az alábbi fontos kérdésekrol: A
Genezis konyve a világ isten általi megteremtését írja-e le vagy
csupán kozmogóniai mitoszok olvashatók benne? Létezett-e hajda-
nán az Éden kertje vagy csak a jobb sorsra vágyódó ember hitte,
hogy a múltban volt, a jövóben pedig ismét lesz boldog aranykor? Az
erkolcsi normák, a Tizparancsolat rendelkezései tényleg istentól
származnak e vagy csupán egymásnak ellentmondó bibliai torténe-
tek próbaljak oket természetfolotti hatalomtól eredeztetni? Monote-
ista volt-e az ósidókben az emberiség vagy pedig a bibliai népek
maguk a zsidók is a régmúltban természeti lárgyakat, állatokat,
égitesteket, ilyen olyan "bálványok"-at imádtak, és csak igen késón
jutottak kozel az egyistenhithez? Milyen mágikus hiedelmek és mi-
lyen általuk meghatározutt áldozasi szokások szerepelnek a Bibliá-
ban? Talán még emberek föláldozására is sor kerult az ótestamentu-
mi zsidóknál? Igaz e, hogy a Jahve nevu ószovetségi isten a maga
kiválasztott népévé tette meg a zsidóságot? Az Újtestamentum élet-
torténeti adatai az emberi alakot öltott Krisztus léte mellett vagy ellen
szólnak? A Krisztusnak tulajdonitott tanitások a ..Messiás" tól vagy
pedig kulonféle keresztény irányzatoktól és apostoloktól erednek-e?
Miként vélekedik a ,,Szentirás" a társadalmi viszonyokról? Igenli-e
pl. a magántulajdont, a rabszolgaságot és az adósrabszolgaságot?
Csak a monogámiát helyesli e vagy a többnejűséget, a sógor házas-
ságot és a férfiaknak a nők feletti uralmát is? És hogyan itélkezik a
Biblia a szerelemról, a nemi kapcsolatokról, a homoszexualitásról és
az állatokkal folytatott ,,fajtalankodás"-ról?
Pais István a maga munkájában nem csak a ..Szentírás" jelzett
világnézeti problémáit elemzi, hanem még sok más bibliai dologgal
is foglalkozik Könyvének olvasója megismerheti a bibliai zsidóság
vázlatos törtenelmét Az Ószovetségben szereplo unnepeket és
ezeknek a keresztény unnepek kialakulására gyakorolt hatását. A
bibliai iratokban megorokitett kulonféle érdekességeket, meglepo
furcsaságokat és sajátos szokásokat. Kotetének lapozgatója sok oro-
möt lel majd ama ótestamentumi és újszövetségi torténetekben,
amelyek ismerete hozzátartozik az általános muveltséghez, s ame-
lyek kozt nevetésre késztetok, komoly mondanivalót hordozók, er-
kölcsileg tanulságosak és embenleg elrémisztok egyaránt akadnak.
Minden bizonnyal nagyszeru szellemi csemegét jelentenek számára
azok a bibliai gondolatok és aforizmák, amelyek a társadalomról, a
vallásról, emben mivoltunkról, a férfi és a no egymáshoz való viszo-
nyáról, tbvábbá az életrol és a halálról szólnak Ezek kozul nagyon
sok nem csupán oromot szerez neki, hanem a maga tartalmával segiti
is a kulvilág, onmaga megismerésében és az ésszeru, erkolcsos élet
vitel kialakításában.
A „Bibliai érdekességek, történetek, afohzmák", Pais István konyve
rendkivul sokoldalú, színes és árnyalt képet rajzol a ..Szentirás" ról.
Hozzá hasonló bibliai témájú kotet magyarul még sohasem látott
napvilágot Az elolvasása gyuinolcsozo tevékenység mindenki szá-
mára. Az általános muveltséguket gyarapitani kivánóknak rengeteg
ismeretet nyújt. Az ateisták a benne szereplo tények, analizisek révén
megerosithetik saját racionális világnézetuket, és egyúttal megtud
hatják belóle, mily kincsekkel gazdagitotta az egyetemes kultúrát a
zsidó, ill. a keresztény vallás torténeti eszmei alapját képezo Biblia
A hivóknek pedig lehetoséget kinál arra, hogy immár igaz ismeretek
birtokában onálló véleményt alkothassanak saját vallásuk kánonjá-
ról, a ..Konyvek Konyvé" rol.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet