A múlt elkezdődött

Abba kéne már ezt hagyni. Ezt az átnevezési, áthelyezési őrületet. Mint az óvodás, aki befogja a szemét, és azt kiabálja: most nem láttok engem. Kitépkedni a lapokat, és akkor az nincsen? Nem volt? Ez még Joszif Visszarionovicsnak, a nagy retusőrnek sem sikerült, pedig ő alapos ember volt. Most éppen a Kossuth tér: Károlyi, Kossuth, József Attila. Jobb és gyengébb szobrok, mindegy. Megszoktuk, a miénk. Persze nem is esztétikai megfontolások küldték oda a buldózereket, fákat és szobrokat tépkedni (annak is lenne bája!), hanem a Nagy Politikai Akarás a múlt átigazítására. Hogy volt ez gondolva? Aztán a nyomát majd bevetik fűvel és annyi? Ki van radírozva? Arató András alaposan végigfotózta ezt az egész felfordulást. Jeles betűvetőket kért meg, mondanák el, mit gondolnak a dologról. Így aztán hiába a radír. A történetnek nyoma marad, megszületett az elpusztított emlékművek emlékműve: ez a könyv, állapotaink pontos látlelete. - Szűts Miklós. A kötetben a következő szerzők írásai találhatók: Bíró Judit, Bitó László, Bródy János, Csáki Judit, Darvasi László, Féner Tamás, Fischer Iván, Gábor György, Gálvölgyi János, Gerő András, Grecsó Krisztián, Haraszti Miklós, Heller Ágnes, Iványi Gábor, Kántor Péter, Kornis Mihály, Megyesi Gusztáv, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, P. Szűcs Julianna, Radnóti Sándor, Rényi András, Szűts Miklós, Tóth Krisztina, Ungvári Tamás, Váncsa István.