A pokol története

Ördög és pokol! � fakadunk ki időnként, na elönt bennünket az epe. Összetartozó fogalmakról van tehát szó, noha a szavak jelentésén nemigen szoktunk töprengeni. Legtöbbünk számára a pokol földmélyi, kopár, hideg, élettelen, vagy éppen túlzsúfolt, forró-jeges, elviselhetetlenül zajos, sírástól és fogak csikorgatásától hangos, rémalakoktól nyüzsgő hely. Így örököltük e képzeteket korról korra, nernzedékről nemzedékre a hozzátársítható purgatórium és a jóval kevésbé sokszínű, jellegzetes mennyország képzetével együtt.

Kötetünk szerzője, aki újságíró és egyben vallástörténész is, szakmáinak legfőbb két erényét, a tudományos alaposságot és a gördülékeny, szórakoztató előadásmódot ötvözve járja körül a pokol forrásvidékét. Mintegy négyezer év alvilág- és pokolelképzelését vonultatja rel, a mezopotámiai kezdetektől, Gilgamestől Samuel Beckettig gazdag irodalmi, filozófiai, történeti és képi anyaggal színesítve. Legvégül a pszichoanalízis, najd a narkotikumok keltette "mesterséges poklok" tematikáján túl felvillantja � a rnodern lélektan és a halálközeli élmények ismeretében � a pokol elhalásának, megszűnésének lenetőségét is, a vallásos és az ateista olvasók nézőpontját egyaránt tigyelembe véve.