Harc Atlantiszért

Az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam! Le sem tudtam tenni, 2 nap alatt elolvastam, annyira izgalmas, mindig történik valami, nem lehet mellette unatkozni! Zseniális! ;) Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Bár be kell látnunk, hogy egy fiatal író első szárnypróbálgatásairól van szó, ez nem változtat a tényen hogy a könyv maga eléggé gyenge. A történet időkezelése rettentően pocsék, a szóhasználata gyakran pórias, a szereplők pedig inkább járművek amelyeken A pontból B pontba viszik a történetet mintsem karakterek. A történet számos pontja nem szolgál más célt mint a háttértörténet és a metafizika felvázolását. Ez már magában is a sztori rovására menne, de a kegyelemdöfést az adja meg, hogy ez a sajátos metafizika a történet saját keretein belül is inkonzisztens és fölösleges. Ha ez nem lenne elég, a történet végjátéka látszólag minden rendszer nélkül tizedeli meg a szereplőgárdát, amely esetleg még drámai is lehetne, ha az olvasó bárminemű kötődést érezne a kartonpapírból kivágott két dimenziós karakterek iránt. Végszóként csak annyit; a könyv egy tökéletes útmutató egy kezdő író számára az elkerülendő hibákról. Emellett csak egy másik felhasználási módját látom: egy felolvasóesten remekül lehet szórakozni a sztori ballépéseinek ízekre szedésével...