Verecke - Földrajzi és történelmi barangolás a vidéken

Minden nemzet számára léteznek szakrális fogalmak. Ha anyanyelvünkben ilyen fogalmakat keresnénk, bizonyára előkelő helyen szerepelne a VERECKE szó. E szó hallatán minden magyar ember ugyanarra gondol, és azonnal egy másik szakrális fogalommal társítja - ez pedig a HONFOGLALÁS. A történészek többsége a 895. évben állapította meg a magyarok beköltözésének kezdetét, amikor őseink az Északkeleti-Kárpátok hágóin átkelve megkezdték a Kárpát-medence birtokbavételét. A honfoglalók főserege, Árpád vezetésével a Vereckei-hágón kelt át. Ha felkapaszkodunk a Vereckei-hágóra nem csak a Kárpátok friss fuvallata érint meg bennünket, nem csak azt látjuk miként ölelkeznek a hegyek és völgyek ölén a lombok, a patakok vizének pezsgő habjai, nem csak a hangulatos faházak, fatemplomok mesevilágába képzeljük bele magunkat, hanem egy pillanatra átéljük Árpád és honfoglaló népének értünk is megtett, könnyűnek egyáltalán nem nevezhető útját. A honfoglalás emlékét őrző bércek között, a történelmet formáló események színhelyén szívünk hevesebben kezd verni, és olyan érzés kerít hatalmába minden magyar embert, amely egyszerre jelenti a honfoglalást, Árpádot, őseinket és hányatott történelmünket. Sajnos azonban nem mindenki tudja, a valóságban mi is rejtőzik a fogalommá vált "Verecke" mögött. Ezért szeretnénk egy kicsit körüljárni földrajzi és történelmi aspektusból a Kárpátok eme szegletét.