Velence (Gondolkodó magyarok)

Szeretett utazni, kóborolni Európában Kosztoláyi Dezső. Izgatta a miénktől különböző, másfajta világ, próbálta megfejteni az európai metropolisok titkait, de álmai városa Velence volt. Versek és tárcák őrzik Velence élményét, s számtalan töredékes megjegyzés, elejtett mondat, versfordítás, novellarészlet. Kosztolányi Dezső Velencéről szóló írásait gyűjti egybe e kötet, amelyből kiviláglik: az írót nem a megszokott, a közismert, a turistalátványosság érdekelte a lagúnák városában, hanem az egyszeri, a különleges,a sejtelmes,a titokzatos. Az örmények szigetére kalauzolja el olvasóit Kosztolányi Dezső, idegenektől nem bolygatott távoli sikátorokban kószál, régi kövek ábráin mereng, az elhagyott velencei temető napégette délelőttjében üldögél egyedül: a sokaktól megfestett várost fedezi fel újra, magának, nekünk - szokatlan fénytörésben. TARTALOM: Útközben / Szigethy Gábor 3 Velence, déli harangszó 11 A velencei vándor 12 Byron: Beppo (részlet) 16 Az örmény paradicsom 17 A velencei temetőben 22 "Ricordo di enezia" 23 Goethe: Velencei epigramma 27 Délszaki kalandok 28 Byron: Beppo (részlet) 31 Két élet (Velencei kép) 32 Byron: Beoop (részlet) 34 Itália 35 Abécé a hangról és szavalásról 37 Goldoni 38 1921 41 Rilke: Késő ősz Velencében 42 A legnyomorultabb 43 Velence 46 A sziget (Isola San Lazzaro) 49 Esti Kornél rímei 53 Jegyzetek 54