Vádirat a nácizmus ellen 3.

ELŐSZÓ Az 1944. június 26-tól 1944. október 16-ig terjedő időszak - a magyarországi zsidók történetét tekintve - lényegében három rövid szakaszra osztható: a, július 6-ig tart az első szakasz, amikor is - a vidéki zsidók deportálásának folytatása mellett - eldől, hogy -, legalábbis egyelőre - nem kerül sor az eredeti tervek maradéktalan végrehajtására, a fővárosi zsidók deportálását felfüggesztik; b, a második szakaszban, melynek határnapját augusztus 23-ban jelölhetjük meg, a deportálás fenyegető réme állandóan ott lebeg a fővárosi zsidóság feje felett; Horthy és környezete részben halogatják a döntést - mind a deportálandók létszáma és kategóriái, mind az időpont tekintetében -, részben azt szeretnék, hogy a deportálást minden szinten csak német szervek intézzék; c, 1944 augusztus 23-a után Horthy meneszti a Sztójay-kormányt, az új kormány nem óhajtja magára vállalni a deportálás ódiumát, viszont semmiféle elgondolás, terv nem születik a megmaradt fővárosi zsidók élet- és munkalehetőségei tekintetében; a harmadik szakasz 1944. október 16-ával végződik, azzal a nappal, amelyen a magyar ellenforradalmi rendszer Horthy-garnitúrája megbukik, és kénytelen helyét átadni - elsősorban az SS fegyveres akciójának nyomására - egy új, a Hugarista Mozgalom (Szálasi-pártja) vezetése alatt létrejött szélsőjobboldali koncentrációnak. Vissza