Túlontúl hosszú áldozat - Élet és halál Észak-Írországban 1969 után (Too Long a Sacrifice) - Falvay Mihály fordításában

FÜLSZÖVEG Észak-Írország történelmében 1969 sorsdöntő esztendő volt. A lakosság katolikus része, amely addig békés tüntetésekkel tiltakozott polgárjogainak megcsorbítása ellen, Derryben és Belfastban véres összecsapásokba keveredett protestáns csoportokkal és a protestáns érzelmű karhatalommal. A brit kormány katonaságot vezényelt a forrongó országrészbe, amire válaszul az IRA-ból kivált egy harcias frakció, és Ideiglenes IRA néven hadjáratot indított a protestánsok, illetve a brit katonaság ellen. A hetvenes évek polgárháborújának hadszínterét úgyszólván lehetetlen áttekinteni. Gerillaháborút viselt és visel a két legnagyobb terrorista szervezet, a katolikus Ideiglenes IRA és a protestáns UDA, de mindkettő felveszi a harcot a rendőrséggel és a katonasággal is, ha rákényszerül, ugyanakkor egyébként azonos pártállású bandák és frakciók gyakran egymás ellen is fordítják fegyvereiket. És ami a legtragikusabb: a bombák és gépkarabélyok mégsem a fegyveresek, hanem a fegyvertelenek, a békés polgári lakosság köréből szedik a legtöbb áldozatot. A belfasti születésű, katolikus és protestáns örökséget egyaránt hordozó amerikai újságíró, Jack Holland tárgyilagosan, elfogultság nélkül állította össze Észak-Írország véres történelmének krónikáját.