Tombácz János meséi

Az újjászületett magyar népmesekutatás nagy eseménye Tombácz János tanyai szegényparaszt meséinek megjelenése. A mesemondó a szegedi táj szülöttje. Ösztönös szerkesztőkészségével, előadói biztonságával, szemléletességével a legnagyobb magyar mesemondók közé tartozik. Mesekészlete felöleli és összeötvözi az ősi magyar mesevilágot és az európai ponyvairodalmat, a templomi példázatot és a csintalan történetet. Otthonosan szövögeti tovább a népi epika jellegzetes szegedi témáit: a boszorkányhistóriákat és Rózsa Sándor viselt dolgait. Fölfrissíti a mesélés hagyományait, és újjákölti az élőszavas tradíciót és az olvasott mesekiadványokat. Ritkaságszámba megy az, hogy Tombácz meséit betegágyán naiv, jó képzelőerőről valló rajzokkal illusztrálta. Kiadványunkban bemutatunk ezekből néhányat. Elnyerte a népművészet mestere címet, így meghívások révén szerte az országban jól ismerik. A gyűjtés és szöveggondozás munkáját Bálint Sándor, a szegedi múlt és népélet nagy ismerője végezte. Gondja volt arra, hogy a gyűjtemény minél hitelesebben megörökítse a mesemondó ízes stílusát. A mesék tipológiai meghatározását Dömötör Ákos végezte el.