Tantervezés

ELŐSZÓ A szerzők előszava Aki iskolát akar építeni annak pontosan meghatározott tartalmú és formájú terveket kell engedélyezésre benyújtania az önkormányzathoz. Azt is tudni lehet, hogy az építési hatóság milyen szempontok alapján bírálja el a tervet, mikor engedélyezi a kivitelezést, és mikor utasítja vissza. Az építészek művészemberek, a tervező mégsem érzi úgy, hogy a terv kötelező rajzos-írásos formája csorbítja alkotói szabadságát. Tisztában van vele és elfogadja, hogy o a megrendelő tudni szeretné hogy mire költi a pénzét, hol fog dolgozni, lakni, látni akarja az épületet mielőtt az építkezésbe belefog, o az épített környezet a nemzeti vagyon jelentős része és közérzetünk egyik meghatározója, ezért a közösség ellenőrizni kívánja az építtető terveit és a megvalósult épületet, o elképzeléseit a kivitelező mesterek kiviteli terv nélkül nem fogják - nem tudják - megvalósítani, o az épület hosszú évekig szolgál, karbantartása, ,,emeletráépítés" az eredeti tervek nélkül nehéz és kockázatos. Örvendetes fordulat történt a tantervi szabályozásban: az iskolák megkapták a saját tanterv, saját pedagógiai program kidolgozásának szabadságát. A Nemzeti alaptanterv (NAT) elfogadásával a helyi pedagógiai program kidolgozása lehetőségből kötelezettséggé vált. A tantervkészítő hasonló helyzetben van, mint az iskolaépület tervezője. El kell fogadnia, hogy o a szülő tudni szeretné, hogy gyermeke milyen szellemi környezetben fog eltölteni élete legfogékonyabb éveiben többezer órát, o a polgárok műveltsége, szakértelme a nemzeti vagyon tetemes része, a kultúra közérzetünk egyik meghatározója, ezért a közösség ellenőrizni kívánja az iskola tantervét és annak eredményét, o elképzeléseit a tanárok részletes, írott terv nélkül nem fogják - nem tudják - megvalósítani, o az iskolában szerzett ismeretek, készségek alapozzák meg a továbbtanulást, a későbbi évek tervezése az előzmények ismerete nélkül nehéz és kockázatos. Vissza TARTALOM Tartalomjegyzék 5 A szerzők előszava 9 Az Olvasóhoz 13 1. A tantervi szabályozás 15 1.1. Mi a tanterv? 17 1.2. A tervezés szintjei 19 1.2.1. A Nemzeti alaptanterv 20 1.2.2. Regionális, fenntartói tanterv 20 1.2.3. Tantárgyi tantervek, programok 20 1.2.4. A helyi tanterv 21 1.2.5. A pedagógus terve 21 1.2.6. A tanuló tanterve 21 1.3. A tantervi szabályozás átalakulása 22 1.3.1. Kezdeményezések önálló helyi tantervek készítésére 22 1.3.2. Informatikai eszköz a helyi fejlesztések összehangolására 24 1.3.3. A folyamatos tantervi korszerűsítés politikája 25 2. A Profil rendszer 29 2.1. Segíthet-e a szoftveripar az oktatásnak? 31 2.2. A Profil szoftver 32 2.3. A Profil tantervbank 34 2.4. A Profil tanterv projekt terv 36 2.4.1. Részfeladatokra bontás 40 2.4.2. Hálóterv: PERT diagram 44 2.4.3. Hálóterv: Függőségi mátrix 46 2.4.4. Időterv 47 3. A Profil tanterv leírási forma 51 3.1. Alapelvek 53 3.2. Modulok és más egységek a Profil rendszerben 56 3.3. A modulrendszer mint feladatfa 58 3.4. Rovatok 59 3.5. A Profil tanterv különféle célú szövegek szövete 62 3.6. A rovatok kitöltése 64 3.7. A modulok tartalmi összefüggései 65 4. A Profil tantervek típusai 67 4.1. A tantervek részletezettsége 69 4.2. A tanterv ,,kiterjedése" 72 4.3. Típusok a tanterv szerkezete szerint 74 5. Helyi tantervek szerkesztése a Profil tantervbankból 81 5.1. Tantervszerkesztés 83 5.2. A tanterv főmodulja 84 5.2.1. A tanterv mint pedagógiai terv 84 5.2.2. A tantervi főmodul tartalma a Profil tantervben 86 5.2.3. Tervezés cserélhető blokkokkal 92 5.3. Az óraterv 96 5.3.1. Hány óratervet kell készíteni? 96 5.3.2. Szempontok az óraterv összeállításához 96 5.4. Tantervek a Profil tantervbankban 102 5.4.1. Mit tartalmaz a tantervbank? 102 5.4.2. Tájékozódás a tantervbankban 104 5.4.3. Tantervismertető a Profil tantervekben 106 5.4.4. Szempontok a Profil tantervek kiválasztásához 108 5.5. A modulok összekapcsolása helyi tantervvé 112 5.6. Tantervek helyi kiegészítése, adaptálása 114 5.7. A helyi tanterv mint kiadvány 116 5.8. A Profil tantervek hasznosítási joga 117 6. Profil tantervek írása 119 6.1. A modulrendszer megtervezése 121 6.1.1. A tantervkészítés menete 121 6.1.2. Modultípusok a helyi tantervben 123 6.1.3. A tartalmi kapcsolatok tervezése 124 6.2. Célok és követelmények 127 6.2.1. Célok 127 6.2.1.1. A tanterv általános célkitűzései 127 6.2.1.2. A tantárgy tantervének általános célkitűzései 129 6.2.1.3. Egyes képzési szakaszok sajátos célkitűzései 131 6.2.1.4. A téma és az altéma szintű modulok célkitűzései 133 6.2.2. Követelmények 137 6.2.2.1. Hosszútávú követelmények 139 6.2.2.2. Követelmények egyes évfolyamokra 139 6.2.2.3. Követelmények a téma és az altéma modulokban 142 6.3. Tartalom és módszerek 147 6.3.1. A tananyag kiválasztása 147 6.3.2. A tananyag megtervezése 149 6.3.2.1. A képességfejlesztés tervezése 149 6.3.2.2. Az ismeretanyag tervezése 151 6.3.2.3. A tananyag témakörökbe rendezése 152 6.3.3. A tananyag leírása a Profil tantervben 153 6.3.4. Példák a tartalom leírására Profil tantervekben 155 6.4. Ellenőrzés és értékelés 159 6.4.1. Ellenőrzés vagy értékelés? 159 6.4.2. Az értékelés funkciói a pedagógiai folyamatban 160 6.4.3. Az ellenőrzés módszerei 162 6.4.3.1. A tanulási folyamat ellenőrzése 162 6.4.3.2. A tanulási eredmények ellenőrzése 166 6.4.4. Az ellenőrzés és értékelés leírása a Profil tantervben 170 6.4.4.1. Az Értékelés rovat kitöltése a helyi tanterv főmoduljában 171 6.4.4.2. Az Értékelés rovat kitöltése a ,,tantárgy tanterve" főmodulban 173 6.4.4.3. Az Értékelés rovat kitöltése alárendelt tantervi egységekben 174 6.5. Mire van szükség? 179 6.5.1. Csoportlétszám 181 6.5.2. Pedagógus szükséglet 181 6.5.3. Tanterem 181 6.5.4. Időigény 182 6.5.5. Tankönyv és más nyomtatott taneszközök 183 6.5.6. A taneszközök 183 6.5.7. Az iskolák és a szakmák 184 Glosszárium 185 Felhasznált és ajánlott irodalom 205 Index 209