Tanmesék és adomák

"Az őszinte nevetés olyan, mint az igazi élet. Szívből jön, fellazít és lerázza az elme rigid köntösét az emberről. Osho egyszer azt mondta, hogy amikor elmesél egy viccet, akkor azzal először is az a szándéka, hogy feszültséget keltsen benned, hiszen az elméd ilyenkor azonnal beindul: rögtön gondolkodni kezdesz azon, vajon mi is lesz majd a történet vége? Mindenféle befejezést megpróbálsz elképzelni, de végül egy olyan csattanó hangzik el, amire végképp nem számítottál. Ilyenkor a benned addig felgyülemlett feszültség hirtelen felszabadul, és ebben a lelkiállapotban lehetőség nyílik arra, hogy sokkal nyitottabbá válj. Ezzel a nyitottsággal tudod igazán befogadni a mester üzenetének valódi jelentését, hiszen az elme szigorú komolysága csak arra jó, hogy fölöslegesen elemezgesse a mester szavait. A viccek szerepe tehát az, hogy kizökkentsen."