Szó és kép

Szántó Tibor régtől fogva hűséges inspirálója és tipográfiára ,,hangszerelő" népszerűsítője Weöres Sándornak s hatalmas költészetének Inspirálója? Népszerűsítője? Munkatársa és szerzőtársa inkább, mert az ABC (1974), a Naptár (1982), az Egysoros versek (1979) és a Weöres Sándor Kéziratos könyve (1981) könyvformájukban nem jelenhettek volna meg Szántó Tibor közreműködése nélkül. Az ABC-nek - ahogy erre már korábban rámutathattam - Szántó mester olyannyira szerzői rangú tipográfus tervezője, hogy nem könnyű eldönteni: a betűket megverselő szakaszok vagy betűgrafikák születtek-e előbb? Tudjuk persze, hogy a versszöveg a korábbi, hiszen még Paolo Santarcangeli A betűk mágiája című könyvéhez készült (1971), de a Szántó-grafikákkal nyerte el mélyebb értelmét. Még közösebb könyvteremtményük az Egysoros versek kötete. Weöres 77 egysorosát Szántó 77-féle tipografikai montázsra ,,fordította le", s olyan különleges feladatokat is rendkívüli leleményességgel oldott meg, mint a Tojáséj, a Csukott kulcs vagy a Dr. N. N. sohatöbbész.