Szép Szó. Hatodik kötet. 1938. - József Attila szám.

A költő által alapított folyóirat József Attila emlékének szentelt különszáma. A kötet több versének első közlését tartalmazza: Altató; Kedves Jocó; Töredékek..., valamint önéletrajzát. A Szép Szó 1936 márciusa és 1939 júniusa-augusztusa között rendszertelen időközökkel megjelent irodalmi és társadalomtudományi folyóirat volt. Ignotus Pál és József Attila voltak a felelős szerkesztői, Fejtő Ferenc pedig társszerkesztő volt. 1938 júliusától - miután József Attila meghalt és a többi szerkesztő emigrált - megszűnéséig Gáspár Zoltán szerkesztette. Első évfolyamát a Cserépfalvi Kiadó jelentette meg, a későbbieket a Pantheon Irodalmi Intézet Rt. Hatvany Bertalan, Ignotus Pál, Németh Andor, Remenyik Zsigmond és K. Havas Géza tartoztak szűkebb szerzői körébe. A városi demokrata írók legtudatosabb tömörülésként jött létre, a Nyugat kompromisszumával szembehelyezkedve. A Szép Szó köre elsősorban ideológiai-publicisztikai tevékenységre összpontosította figyelmét, a szépirodalmi anyagot szinte csak kísérő jelenségnek tekintette a lapban. Ebben kivételt csak József Attila költészete jelentett. Remenyik Zsigmond, Tersánszky Józsi Jenő, Nagy Lajos és Déry Tibor prózai írásai szerepeltek gyakran benne, és a legfiatalabb költőtehetségek: Pásztor Béla, Zsigmond Ede, Salamon Ernő, Keszthelyi Zoltán, Zelk Zoltán, Vészi Endre, Benjámin László. Érdemük Ady Endre és Juhász Gyula méltó értékelése. Rendszeresen közöltek műfordításokat a szomszédos népek irodalmából. A Szép Szó szellemes és bátor csatákat vívott a fasiszta és a fasizmussal békülékeny nézetekkel.