Székelykapuk (Sütő András bevezetőjével)

Honnan származnak, hogyan készülnek, kik készítették és miért? Milyen helye van a mai világban? Erről találunk írást Sarudi Sebestyén József tollából. ,,Kapuk. Őrt álló díszesen faragott, galambbúgos, fedett kapuk földbe gyökerezett kapulábakkal Szejkefürdőn. Székelyföldi falvakból "elzarándokolt" kapuk Orbán Balázs sírjánál- ellenfényben. Székelyföld leírójának sírját vigyázzák, aki a legelsők között adott hírt a székelykapukról, s aki így írt az európai ,,népi építészet" e sajátságos, különlegesen egyedi, kárpát-medencei remekéről: ,,...E kapuk inkább ékítményül, mint szükségből állanak ott. Mert a székelynek hagyományos vendégszeretete nem engedi meg a kapu bezárását; tárva-nyitva van az boldog, boldogtalan előtt, mint a székelyek nyílt, emberszerető szíve, s ezt akarják kifejezni a kapu szemöldökre felvésett ily feliratok: 'Béke a belépőkre, Áldás a kimenőkre'..." Valójában milyenek is ezek az Erdély-szerte ma még fellelhető fedett kapuépítmények? Mit tudunk eredetükről, keletkezésük valószínű körülményeiről, idejéről. S vajon mit jelent ma a kapu, egy kapuállítás az Európa különböző tájain éledő új etnikai reneszánsz jelenségeit látva, amikor magyarként is az egyre növekvő hagyomány tiszteletnek és új, hagyományőrző szervezetek születésének lehetünk kétkedő szemtanúi, cselekvő részesei.