Stéphane Mallarmé költeményei

Először jelenik meg magyar nyelven a múlt századi francia szimbolista költészet egyik legnagyobb hatású, de kortársai közül nálunk legkevésbé ismert egyéniségének, Stéphane Mallarménak költői életműve. Tömör és tiszta versei a nehéz korban élő magányos ember tehetetlenségéről és félelmeiről vallanak, szemérmesen, zárkózottan, de mindig őszintén. Magányosságáért, elesettségéért korát teszi felelőssé: "A költő esete társadalmunkban, mely nem ad neki lehetőséget, hogy éljen, az olyan ember esete, aki elszigetelődik, hogy síremlékét faraghassa. "Mallarmé költeményeinek Weöres Sándor méltó tolmácsolója: fordítása az eredetivel rokon-ihletésű, hűséges és nagyigényű munka. A prózaversek fordítója, Dobossy László értékes tanulmánnyal és gazdag jegyzetanyaggal tette teljesebbé kötetünket, amely - a zsengék, alkalmi versek és töredékes kísérletek kivételével - Mallarmé összes versét és prózaversét tartalmazza.