Sportpedagógia (Teljesítőképesség-határok kitágítása, fájdalomtűrésre nevelés)

TARTALOM Előszó 7 1. Bevezetés a sportpedagógiába 11 1.1. A sportpedagógia tárgya, jellege, feladatai 13 1.2. A sportpedagógia interdiszciplináris kapcsolatai, helye a tudományok rendszerében 20 1.3. A sportpedagógiai kutatások tudományos módszerei 22 1.4. Összefoglaló kérdések 33 2. A sport társadalmunkban és az egyén életében 35 2.1. A sport társadalmi jelentősége, szerepe 37 2.1.1. A sport társadalmi, emberi tevékenység 37 2.1.2. A sport kapcsolata az általános emberi kultúrával és a testkultúrával 38 2.1.3. A sport kapcsolatai a mindennapi munkával, a honvédelemmel 40 2.1.4. A sport hatása a szociális és emberi kapcsolatok alakulására 41 2.2. A sport és az egészségvédelem 42 2.2.1. Az egészség értelmezése, kapcsolata a sporttal 42 2.2.2. A sport az egészségre nevelés alapvető eszköze 44 2.2.3. Az egészségre nevelés feladatai, folyamata, területei általában és lehetőségei a sportban 46 2.3. Életrend - szabadidő - sport 48 2.3.1. A sportolás helye az ember életrendjében, tevékenységstruktúrájában 48 2.3.2. A helyes életrend és testi kulturáltság kialakítása a sport segítségével 51 2.4. A sporttevékenység célja a teljesítményfokozás 54 2.4.1. A tevékenységről általában és a sporttevékenység jellemzői 54 2.4.2. A teljesítményfokozás a sporttevékenység alapvető célja 55 2.4.3. Személyiségfejlesztés és teljesítményfokozás 58 2.5. Összefoglaló kérdések 59 3. A sportoló felkészítése pedagógiai folyamat 61 3.1. A sportoló felkészítése pedagógiai folyamat 63 3.1.1. A sport és a nevelési folyamat összefüggései 63 3.1.2. A nevelés és oktatás összhangja a sportban 66 3.2. A sportoló nevelésének főbb színterei és ezek kapcsolata 68 3.2.1. A különböző nevelési színterek együttműködésének szükségessége; a nevelési ráhatások egysége, mint alapvető pedagógiai elv 68 3.2.2. Egyéb nevelési hatások a sportban 71 3.3. Az edző és a sportoló kapcsolata 72 3.3.1. A sportoló nevelésének fontos feltétele az edzővel való helyes kapcsolata 72 3.3.2. A sportoló és edző kapcsolatának sajátosságai az általános pedagógiai szituációhoz viszonyítva 73 3.3.3. Az edző tekintélye - az edző mint pedagógus. Az edző pedagógiai modellje 75 3.4. A sportoló személyisége 80 3.4.1. A teljesítménymotiváltság a sportolói személyiségfejlesztés középpontjában 82 3.4.2. Az érdeklődés, irányultság fejlesztése, ébren tartása 84 3.4.3. Az igénynívó - önértékelési képesség, értéktudat kialakítása; állandósítása és fejlesztése 94 3.4.4. Önállóságra, aktivitásra nevelés 98 3.4.5. Kitartásra, önfegyelemre, küzdeni tudásra nevelés 99 3.4.6. A kreativitás jelentősége a különböző sportágakban, a sportoló magatartásában, kreativitásra nevelés a sportban 106 3.4.7. A transzfer, mint általános pedagógiai kérdés a sportban 108 3.5. Konfliktushelyzetek és stresszhatások leküzdése a sportban 110 3.5.1. A konfliktusok forrásai a sportban; az igénynívó és teljesítmény ellentmondásai 110 3.5.2. Siker és kudarc elviselésére nevelés, a sikerélmény transzferálása 113 3.5.3. Teljesítőképesség-határok kitágítása, fájdalomtűrésre nevelés 115 3.5.4. A személyek közötti kapcsolatokból fakadó konfliktushelyzetek leküzdése a sportban 116 3.6. Sportágválasztás - pályaválasztás a sportban 117 3.6.1. Adottságok - tehetség figyelembevétele a sportágválasztásnál (kiválasztási lehetőségek, irányíthatóság) 117 3.6.2. A korai szakosítás pedagógiai problémái 120 3.6.3. Életeszmény - sport és pályaválasztás összefüggései 121 3.7. Értelmi nevelés a sportban 122 3.7.1. Az értelmi képességek fejlesztése a sporttevékenység segítségével 124 3.7.2. A sportolók általános műveltségének fejlesztése 128 3.8. Az erkölcsi tulajdonságok szerepe és fejlesztése a sportban 130 3.8.1. A sport erkölcsfejlesztő hatása 130 3.8.2. Munkára nevelés a sportban 132 3.8.3. Akarati nevelés a sportban 135 3.8.4. A szocialista hazafiságra nevelés a sportban 138 3.8.5. Szexuális nevelés a sportban 140 3.8.6. A sportolók humanizmusra nevelése 142 3.9. Az esztétikai befogadóképesség és kifejezőkészség fejlesztése a sportban 144 3.9.1. A sport esztétikai hatása és jelentősége a sporttevékenységben 144 3.9.2. Az érzékszervi funkciók fejlesztése - mint az esztétikai befogadóképesség alapja 146 3.9.3. Az esztétikai alkotókészség fejlesztése a sport eszközeivel 149 3.10. A sportoló nevelése a kollektívában 150 3.10.1. A kollektíva jelentősége a sportoló közösségi emberré formálásában 150 3.10.2. A sport közösségfejlesztő tényezői 152 3.10.3. A sportközösség strukturális sajátosságai 155 3.10.4. A sportoló nevelésének módszerei a kollektívában 159 3.11. A sportoló világnézeti nevelése 160 3.12. A nevelési irányelvek és a nevelés tervezése a sportban 162 3.13. A nevelőmunka módszerei a sportban 163 3.13.1. A nevelési módszer értelmezése; megválasztását befolyásoló körülmények 163 3.13.2. Nevelési célzatú beszélgetések a sportban 165 3.13.3. A társak, az edző, az élsportolók személyes példája 166 3.13.4. A követelés 167 3.13.5. A gyakoroltatás - a szokások kiépítése 167 3.13.6. Ellenőrzés - önellenőrzés 168 3.13.7. Buzdítás - büntetés 168 3.14. Összefoglaló kérdések 170 4. Az oktatás általános kérdései a sportban 173 4.1. A mozgásos cselekvésoktatás 175 4.1.1. Mit jelent a teljesítőképes tudás a sportban? 175 4.2. A mozgásos cselekvés, mint a sportoktatás sajátos tartalma 176 4.2.1. Miért beszélünk mozgásos cselekvésről és nemcsak egyszerűen mozgások oktatásáról a sportban? 177 4.2.2. A készség 179 4.2.3. A készség és a mozgásos cselekvésoktatási folyamat viszonya 180 4.2.4. A mozgásos cselekvésoktatás sajátosságai a sportban 181 4.3. A mozgásos cselekvés oktatási folyamatának pedagógiai struktúrája 188 4.3.1. A mozgásos cselekvés oktatási folyamatának megindítása, motiválás 188 4.3.2. Az ismeretfeldolgozás az új mozgásos cselekvés oktatási folyamatának első átfogó szakasza 191 4.3.3. A mozgásos cselekvés oktatási folyamatának második fő szakasza: a gyakorlati alkalmazás, a készségformálás (automatizáció) 195 4.3.4. Kísérletek a hagyományos mozgásos cselekvésoktatási folyamat eredményesebbé tételére 196 4.4. Az oktatómunka módszerei, eljárásai a sportoktatásban 200 4.5. A sportoktatás alapvető elvei 206 4.6. Összefoglaló kérdések 214 Mellékletek 215 Irodalom 222 Tárgymutató 225