Solymár története és néprajza

Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal. ELŐSZÓ Hogy hazádat szerethesd és hívője legyél, meg kell ismerned azt. Hol kezdődik és meddig ér a haza? A falu, ahol élsz, biztosan benne van. A falu ismerete és szeretete alapköve a haza ismeretének és szeretetének. Solymár egy falu Magyarország szívében, a főváros északnyugati kapujában. Solymár egy falu Magyarországon, amelyből - adatait tekintve - sok hasonló található. E falu mégis más, mert ez a könyv megszületett, történetét, néprajzát pontosan, hitelesen és tárgyilagosan feldolgozták. Mi volt Solymáron, kik voltak Solymáron, mi lett a faluból és kik élnek ma itt? Erről szól ez a mű, ezt tartalmazza a sok adat. Mi történt itt az évszázadok alatt, mit hagyott örök emlékül a településnek történelmünk vihara? Kérdések, amelyek mindannyiunkat - itt élőket - érdekelnek. Őslakosokat és betelepülteket, átutazókat és távolba szakadtakat egyaránt. Miből fakad e föld szeretete, a faluhoz ragaszkodás, honnan a hírnév, az értékek? Miben gyökereznek hagyományai és ellentmondásai? Izgalmas kérdések az itt élőknek, érdekes és tanulságos lehet a kívülállóknak. E helytörténeti munka alkotói akarva-akaratlan szolgálatába álltak a példamutató honismereti tevékenységnek. Irányt mutató, korszerű művet adtak kortársaik és az utókor kezébe. Jelen korunk bonyolult és kikerülhetetlen kérdése között talán a legsúlyosabb a nemzetiség, hovatartozás, identitás kérdése. Politika és érzelmek, hagyományőrzés és gazdasági-társadalmi kultúra táplálkozik belőle. Ismeretek hiányában olykor nehéz eligazodni, könnyű eltévelyedni. Ebben van segítségünkre ez a könyv. Ami volt és ami történt, azon nem lehet változtatni, és megtanultuk, hogy nem érdemes megmásítani. Az utókor feladata a megismerés és következtetés. Mi lesz Solymáron, mit hoz a jövő, az nagyrészt a kezünkben van. A község története, lakossága, természeti adottságai és a főváros közelsége olyan alap, amelyre bátran lehet építkezni. Vissza TARTALOM Előszó 5 Hogy is történt? 7 Solymár kronológiája 11 Solymár földrajza 19 Fekvése 19 Geológiai felépítés (dr. Jablonkay Pál) 19 Solymár mai felszíne (Morfológia) 23 Vízrajz, völgyek, teraszok 27 Éghajlat 29 Csapadék 31 Talaj 31 Növényvilág 32 Állatvilág 33 Régészeti leletek 35 Solymár története 45 Az ősember nyomai Solymár területén 45 Rómaikor 45 Solymár nevének kialakulása 46 Solymár a középkorban 47 Solymár újratelepülése a XVIII. században 51 Mária Terézia urbáriuma és a solymári úrbérrendezés 58 Allodizálás és a solymári urbariális perek 60 Fontosabb események a XIX. században 63 Solymár a századfordulón és az I. világháború alatt 66 1919-es Tanácsköztársaság 68 Ellenforradalom Solymáron 70 A két világháború között 72 Nemzetiségi küzdelmek Solymáron 75 A második világháború 77 Hadiesemények 79 Solymár háborús vesztesége 81 Az élet megindulása 82 A németek kitelepítése 85 Betelepítés 87 Községpolitikai helyzet a negyvenes évek végén 89 Az első tanácsciklus 96 Az 1956-os forradalom eseményei 97 Solymár gazdaságának átalakulása 98 Solymár közigazgatási vezetői 101 Demográfia 105 Solymár közművesítése 110 A település fejlődése 110 A PEMŰ lakótelep története 124 Az üdülőterület kialakulása 126 Vízellátás 128 Szennyvízcsatorna 134 Földgázvezeték 136 Az úthálózat kialakulása 136 Tömegközlekedés 141 Villamosítás 142 Utcák közműellátottsági táblázata 143 Egyházak 148 A solymári kegytemplom története 148 A harangozás rendje és jelentése 158 Kálvária 159 Kápolnák 161 Solymár plébánosai 162 A solymári református templom története (Szigethi László) 162 Művelődési intézmények története 165 Óvodák 165 Waldorf-alapítvány 169 Az iskola története 169 Egészségügy 176 Gyógyszertár 179 Bölcsőde 180 Közigazgatási intézmények 182 Községháza története 182 Közrend, közbiztonság 182 Tűzoltóság 185 Angol katonai temető 188 Solymár mezőgazdasága 189 A mezőgazdaság múltja 189 A mezőgazdasági termelés formái 194 Termelőszövetkezeti mozgalom 195 Állategészségügy 202 Méhészet 202 Úrbéres közbirtokosság 202 Solymár ipara 205 Malmok 205 Móczár Gyula festékgyára 206 Téglagyárak 207 Az új solymári téglagyár 207 Mészégetők 209 Öntödei homokszállítás 211 Szénbányák 213 Solymári varroda 215 Solymári Fatömegcikkipari Vállalat 215 Pestmegyei Faipari Vállalat 217 Kisipari Szövetkezet 218 Solymári Műanyag- Játékáru és Tömegcikkipari Ktsz 222 PEMŰ 222 A PEMŰ meghatározó szerepe Solymár fejlődésében 225 Költségvetési Üzem 226 Kisipar 227 Solymár kereskedelme 231 Kiskereskedelem 231 Vendéglátás 234 Tüzelőanyagellátás 237 Terménykereskedés 237 Hírközlés 238 Földművesszövetkezet 238 Takarékszövetkezet 240 Újfajta vállalkozási formák 241 Környezetvédelem 243 Solymár néprajza 246 Solymár népe, költészet 246 Családi nevek Solymáron 257 Solymár földrajzi nevei 264 Ünnepi szokások 270 Házasságkötés 287 Rózsaesküvők 292 Keresztelő 293 Temetkezési szokások 293 Paraszti életforma 297 Közösségi népszokások 304 Solymári babonák 307 Az amerikai örökség 309 Művelődési ház 311 Közművelődés 311 Községi könyvtár 315 Zenekarok 316 Énekkultúra 319 Solymári Passió 322 Mozi 325 Múzeum 325 Képzőművészet 327 Irodalom 327 Sportélet 327 Sorozás 331 Solymári népviselet (Borosházi Józsefné, Reményi Jánosné) 331 Solymári ételek (Borosházi Józsefné, Reményi Jánosné) 337 Kitelepítettek külföldi lakóhelyei 339 Külföldi partnerkapcsolatok 342 Köszönetnyilvánítás 345