Rubáíját (Szász Endre illusztrációival)

Omar Khajjám verseinek a bor és a szerelem az állandóan visszatérő motívumai, szinte valamennyi négysorosa, Rubái-ja buzdítás az életörömre, lázadás a vaksors esztelen kegyetlensége ellen. A mennyei Fazekas, aki összetöri alkotásait, a földi fazekasmester, aki királyok porából gyúrja fazekát, a rózsa lehulló szirma, az ifjúság elmúlása egyetlen megoldást sugall számára: "igyál! igyál! - holnap holt ajakad a föld alól kupát hiába kér!" Szabó Lőrinc három ízben fordította le - Fitzgerald angol átköltése nyomán - a XII. század nagy perzsa költőjének négysorosait. Az első változat 1920-ban jelent meg: lendületes, tekintélyeket nem ismerő, virtuóz formakezelésű szabad átültetés. A második változat tíz évvel későbbről származik, és 1965-ig mindössze egyszer, néhány példányban, kézirat gyanánt került kiadásra. Kötetünk ezt a fordítást tartalmazza - nemcsak irodalmi különlegessége miatt, hanem azért is, mert ez közelíti meg legjobban a perzsa eredeti hangvételét és szellemét. Az utolsó - 1943-ban megjelent - változat hangulatilag is Fitzgerald angol szövegét követi. Kötetünket Szász Endre külföldi kiállításokon is nagy sikert aratott rajzai díszítik. Vissza Tartalom A Hajnal Az Idő rabjai A Költészet vígasza A Mulandóság strófáiból Mult, Jelen, Jövő Az Ember és a Mindenség A Titkok Titkaiból Bor és Cserép Szemközt az Örökléttel A Legfőbb Lény A misztikus Bor Alláh kezében Kezdet és Vég A Sátorverő búcsúja