Rapülési napló (Rapülők sztori)

1993 egyik közömbös májusi napján éppen az emlékirataimat rendezgettem, amikor csöngött a telefon. Nem hiszitek el, ki volt a vonal másik végén: hát igen, maga Geszti Péter. Természetesen már az is elegendő lett volna a munka felfüggesztéséhez, hogyha néhány jól irányított kérdéssel az egészségi állapotom iránt érdeklődik, de mivel ezt az elmúlt tíz esztendőben egyszer sem tette meg - ezúttal sem kellett csalódnom. Ezzel szemben közölte: komoly mondandója van, aminek a tartalma nem telefontéma, annyit azonban elárult: mindenki, ő, a Rapülők, én - nem beszélve emberek tízezreiről - jól fog járni. Miközben bizinszszagot éreztem a levegőben, egyfelől - mint mindig - teljes támogatásomról biztosítottam, másfelől jókedvű lettem, mert éppen a napokban utasítottam vissza egy kiadói ajánlatot, amely a rendszerváltás kulcsfiguráinak nemi életével kapcsolatos mű megírására kapacitált, az a két-három újság pedig, aminek a készítésében közreműködtem, már amúgy is untatott. Geszti Péter ajánlata ennek a könyvnek a megírására szólt; az ajánlat szó immáron harmadszor szerepel két mondaton belül, de hát mit tegyek, ajánlatot tett és kész. Szép őrülten - ahogy vezetni szokott - elmentünk a kiadóba, ahol Geszti Péter, a kiadó részéről Majtényi Klára és én megállapodtunk abban, hogy személy szerint én létrehozok egy k** jó popkönyvet - így hangzott el: "k** jó popkönyv" - olyan k** jót, amilyent csak én tudok megírni, sőt olyan k** jót, amit csak ők tudnak kiadni. A kiadó képviselője még azt is mondta, hogy majd átfaxolja a szerződést, és tényleg átfaxolta! Kezdődjön meg a munka, az egész nyavalyás kéziratot június 15-ig adjam le, és akkor a mű majd megjelenik a Rapülők nyári turnéjára, mindenki örül, lekasználjuk a piacot, satöbbisatöbbisatöbbi. Miután - mint egy jó építési vállalkozó esküt tettem a határidő betartására - visszatértem otthonomba, és körülnéztem a polcon, ahol hemzsegnek a k** jó popkönyvek, magyarok és külföldiek vegyesen, és persze egyik sem olyan k** jó, hogy egy az egyben le lehessen koppintani.