Pilátus

Zsidóság és kereszténység, a nyugati civilizáció alapját leginkább képező két vallás és világnézet, különösképp hordoz magában ellentéteket éppúgy, mint éppen az ellentétek összecsapása révén születő, magasabb szintű egységeket és harmóniát is. Mindamellett, hogy jogosan beszélünk tehát közös zsidókeresztény hagyományról, az ellentétek - sajnálatosan, de fejlődést általánosan elősegítően, szerencsésen is - nem szűntek meg létezni. Eredetük, vallási szempontból Krisztus személyének kétféle interpretálásában rejlik. Míg a zsidó vallás Jézusban pusztán vallási tanítót, a kereszténység az egész emberiség üdvtörténetének központi, isten-emberi alakját látja. a szerzőt, mint anyai ágon zsidó származású, nagyanyja révén kikeresztelkedett római katolikus vallásút, legmélyebben foglalkoztatta a zsidóság felelősségének kérdése Jézus kereszthalálával kapcsolatban. A kérdés jelentőségét csak elmélyíti sok-generációs érintettsége ("vére rajtunk és fiainkon"). A regény megfogalmazóját mindazok a próbálkozások, melyek a felelősség kérdésének magyarázatával foglalkoznak, nem teljesen elégítették ki. Sem Jézus személyiségének nem katolikus értelmezése ("csak egy rabbi volt"), sem pedig a felelősség teljes áthárítása a rómaiakra nem tűnt kielégítő megoldásnak. A regény lapjain a Megváltó halálát követő egyetlen éjszaka története során olyan újszerű teológiai megközelítés születik, mely a zsidóság szerepének egyetlen lehetséges pozitív értékelésével magyarázza az eseményeket, miközben semmiféle módon nem próbálja torzítani Jézus személyének katolikus felfogását. v