Paloznak overdrive

A délvidéki származású József Attila-díjas költő legújabb kötete - az utóbbi években - magyar folyóiratokban (Jelenkor, Kortárs, Hitel, Élet és irodalom, Ex Symposion, Tiszatáj, Híd, Eső) megjelent elbeszélő költeményeit tartalmazza. A kritikusok és irodalomtörténészek szerint Fenyvesi, aki több mint tizenöt évig az Újvidéki Rádió lemezlovasaként dolgozott, egyike a legkülönösebb érdeklődésű és vonzódású kortárs magyar költőknek. A rock and roll közelében, vonzásában és hatása alatt alkotta meg egyedüliként "a poétikai invenciózusság bőrdzsekis anarcho-líráját a magyar szépirodalomban". Fenyvesi eldobta a szokásos irodalmias kánonokat, nyelvi sztereotípiákat, és szemét egyetlen pontra: a hétköznapi élet centrumára szegezte, ennek köszönhetően talált magának szavakat, sajátos, mindenkitől különböző költői beszédet. Mostani kötete érzékenyen és szenvedélyesen tudósít a közelmúltról, vallomás egy nemzedék életérzéséről és sorsáról. Mintha egy lemezlovas beszélne, aki a dallamok fölött mesél, mondja a mondandóját, mert fél, ha abbahagyná, örökre némulna el. Fenyvesi versesköteteinek van valami "posztginsbergi" rock and rollos vonzása, íve, feszültsége. Olyan sajátos versbeszéd, amit muszáj elolvasni, mert ötezer wattal szólnak a fejünkben.