Nyitva van az aranykapu

Fülszöveg A költészet aranykapuja mindenki előtt nyitva áll: csodálatos birodalomba lép rajta át, aki verset vesz a kezébe. Szerteágazó utak vezetnek itt meghitt és különös szépségek között. Sokan csak néhány lépésnyire merészkednek, pedig érdemes továbbhaladnunk, mert e táj csodáinak nem érünk soha végére. Messzebb jut, többet lát, több gyönyörűsége telik a kalandozásban annak, akit útja elején értő, jó kalauz fog kézen. Beney Zsuzsa, maga is költő, ilyen vezető akar lenni. Huszonkét magyar verset mutat be, egy maroknyi sok-sok kedves verse közül. Nem elemzés, inkább vallomás az, ahogy felmutatja a szépség sokféle arcát a költeményekben. Tartalom Népköltés: Bújj, bújj zöldág 5 Bujdosóének 11 Radnóti Miklós: A mécsvirág kinyílik 19 József Attila: Sok gondom között 25 Petőfi Sándor: A puszta télen 29 József Attila: Holt vidék 37 Csokonai Vitéz Mihály: Részlet a "Gróf Erdődyné ő nagyságához" című költeményből 46 Tóth Árpád: Láng 51 Ady Endre: Az eltévedt lovas 56 Vajda János: Az üstökös 65 Szabó Lőrinc: A megjegyzett ütem (részlet a "Tücsökzené"-ből) 71 Arany János: Részlet a "Buda halála" tizenegyedik énekéből 78 Berzsenyi Dániel: Horác 84 Petőfi Sándor: Ha életében..... 92 Dsida Jenő: Légyott 97 Füst Milán: Köd előttem, köd utánam... 105 Kassák Lajos: Mesteremberek 112 Kormos István: Fehér virág 119 Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet 125 Tompa Mihály: A gólyához 134 Petőfi Sándor: Nemzeti dal 143 Arany János: A vigasztaló 149