Mester, hol lakol? Nagy Sándor művészete

Nagy Sándor a gyógyíthatatlan idealisták, a mindennapokat is átlelkesíteni vágyó próféták közé tartozott. Pályája elején, 1900 és 1905 között a legmodernebb elveket képviselte, amelyekhez végsőkig, újdonságuk elvesztése idején is hű maradt, s hosszú pályafutása során minden értelmezési lehetőségüket részletekbe menően kimerítette. Művészete életművészet kívánt lenni művészeti és filozófiai értelemben is. Sokoldalúsága nemcsak műfajbeli írt, festett, freskókat és bőrmunkákat tervezett, üvegfestmények és mozaikok készültek tervei nyomán , hanem alternatív utak kidolgozására is kiterjedt. Életmód-kísérlet is fűződik a nevéhez, melynek sikerét csak az halványítja, hogy újításai ma már természeteseknek tűnnek, az egészséges életmód elvei a modern élet természetes részeivé váltak. Aggályos részletezéssel túlterhelt eszmefestészetének témái minden műfajban megjelentek. A szeretet mindenhatóságát hirdető műveiből sokszor hiányoznak a katartikus mélység-élmény színei, formái, ezzel szemben grafikai munkássága, európai szintű üvegfestészete, falképei és iparművészeti tervei eredeti, sok területen a korszak csúcspontjait jelentő alkotások.