Mérföldkövek a magyar őstörténetben

Honnan ered a magyar népnév? Milyen kapcsolatok fűzték az ősmagyarságot a Kaukázushoz? Mikor és miért váltak lovasnomáddá elődeink? Hogyan tagozódott be az ősmagyarság a sztyeppei lovas népek közösségébe? Mikor és miért vált el nyelvrokonaitól? Vajon a klímaváltozás, és nem a besenyő támadás vezetett a magyar honfoglaláshoz? Ezekre a kérdésekre és sok más, a tudományos gondolkodást másfél évszázada foglalkoztató problémára keresi az válaszokat a szerző - a legtöbb esetben meglepően újszerű megközelítéssel, de az elmúlt évszázadok és a kortárs szakirodalom mélyreható ismeretével. Veres Péter a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének kutatója (főmunkatársa) immár harminc éve. Több évtizedes munkássága révén hazánkban és nemzetközileg is elismert tudós, a magyarsággal foglalkozó tudományos konferenciák rendszeres résztvevője, több tucat tudományos publikációjára rendszeresen hivatkoznak itthon és külföldön. Néprajzkutató, etnológus és a történettudományok kandidátusa, a hazai történeti néprajz társadalomtörténeti és etnogenezis-kutatásának egyik legismertebb vezéregyénisége (emellett a kreativitáskutatásban is maradandót alkotott). Veres Péter eddigi négy évtizedes őstörténeti munkásságának mintegy esszenciáját adja e kötet, amelyből kiderül, mennyi megválaszolatlan, vitatott kérdés, sőt rejtély övezi máig elődeink néppé válásának és korai történetének folyamatát. A szerző azonban nemcsak ezekre hívja fel a figyelmet - arra is vállalkozik, hogy a legújabb kutatások tükrében felvázolja saját elképzeléseit néppé válásunk (etnogenezisünk), majd őstörténetünk legfontosabb állomásairól, szakítva megannyi korábbi ,,dogmával", tévedéssel és sztereotípiával.