Megindulnak a traktorok

Egy szovjet falu, Sirokij Bujerák fejlődésének az a szakasza tárul elénk, amikor a falu kollektivizálásáért folyik a harc a falu reakciósai, a kulákok és bérenceik ellen. Míg Panfjorov a Vruszki második kötetében, a Napfényes mezők-ben megnyitja Sirokij Bujerák nagyüzemi mezőgazdaságának perspektíváját, ebben a kötetben már a kollektivizálás különböző formáin keresztül a kolhozgazdálkodás bevezetéséért folyó harcot ábrázolja. De harcot kell folytatniok a kommunistáknak még önmaguk megerősítéséért is. Kirill Zsdárkin, az ösztönösen helyes útra térő, nincstelen paraszt is tévelyeg először, nem látja tisztán még a falu feladatait. Életében nagy fordulatot jelent a Párttal való találkozás. Mikor egyszer kirúg a hámból s eszeveszett, szégyenletes dáridózást rendez a faluban, Moszkvába hívják a KEB elé. Szigorúan megdorgálják. Kirill meghatódik, úgy érzi, szigorúbb büntetést érdemelt volna. Találkozása a Párttal erőt ad neki további munkájához, kezd világosodni előtte feladata. Felveszi a harcot a reakciósok, konzervatívok, gyávák és a tudatos kártevők ellen. A gyakorlat rávezeti a helyes útra. A regény legszebb részlete az a levél, amelyet Kirill Zsdárkin, a még nem öntudatos, de saját harcain keresztül egyre öntudatosuló kommunista ír Sztálinnak. Ebben megírja, hogy ő hogyan látja helyesnek a mezőgazdaság kollektivizálását annak alapján, hogy ismeri a dolgozó parasztot és szívén viseli érdekeit, s "Kirill ezen az izgalmas reggelen rájött arra, hogy átlépte azt a határt, amelyen túl az ember már tudatosan gondolkodni kezd. Amikor ezt megértette, felegyenesedett... de most más szemmel látott mindent."