Maugli kalandjai az őserdőben

"Maugli... idővel olyan merészen lódította magát ágról ágra, hogy tán még a szürke majom se különben. Elfoglalta helyét a Gyűlés Szikláján is, amikor a Csapat összeült, s itt észrevette, hogy ha erősen ránéz akármelyik farkasra, az kénytelen lesütni a szemét. ezt mulatságból is megtette. Máskor meg kihúzgálta a hosszú tüskéket barátai talpából, mert a farkas rettentő sokat szenved a bőrébe fúródó bogáncstól, tövistől.- Éjszakánként le-lejárt a dombról a szántóföldekre, s kíváncsian nézegette a kunyhóban lakó falusiakat... Semmit sem szeretett úgy, mint hogyha behatolhatott Bagirával az erdő sötét, meleg belsejébe, végigalhatta az egész álmosító napot, s éjszaka nézhette, hogyan vadászik Bagira... Mihelyt annyi idős volt, hogy megérthette az okos szót, Bagira megmondta neki, hogy szarvasmarhához sohase nyúljon, mert egy bika életének árán került be a Csapatba. ,,Tiéd az egész vadon - mondta Bagira - megölhetsz mindenkit, akinél erősebb vagy, de a bika kedvéért, amely megváltott, sohase ölj és ne is egyél szarvasmarhát, se öreget, se fiatalt. Ez a Vadon Törvénye." Maugli pedig hűségesen engedelmeskedett." Könyvünk Maugli legkedveltebb történeteit nyújtja Kipling világhírű könyvéből, a két háború közötti időszak kiváló grafikusának, Haranghy Jenőnek vonalas rajzaival.