Avantgárd tudomány? - Művészettötréneti füzetek 30

E könyv elsősorban arról szól, hogy három avantgárdnak tekintett művész müveiben és szövegeiben hogyan reflektált a 20. századi modern természettudományos világképre. A három művész között gyakorlatilag nem állt fönn szorosabb kapcsolat, így talán indoklásra szorul, hogy miért éppen őket választottam. A modern természettudományos világképet a könyv kontextusában elsősorban a fizika és a kozmológia konstituálja. Tisztában vagyok azzal, hogy matematikai (gondoljunk csak Bertrand Russellre, David Hubertre, Kurt Gödelre és Neumann Jánosra) vagy biológiai alapokon (elég, ha Charles Darwint, Johann Gregor Mendelt, Francis Cricket és James D. Watsont említem e tekintetben) is megkonstruálható a 20. század világképe, én mégis a fizika mellett döntöttem, mert a kozmológiával kiegészítve e tudomány adja a legmélyebb és legátfogóbb ismeretanyagot környező világunkról. A modern fizika világképét leginkább két forradalmi felfedezéshez szokás kötni: a kvantummechanikához és a relativitás elméletéhez. Ez az a két teória, amelynek alapján koncipiálható az univerzum ma ismert mikro- és makroszerkezete. A modern fizika legfontosabb célja és legszebb álma mindmáig e két elmélet egyesítése. E két ellentmondásmentesnek egyáltalán nem mondható teoretikus bázis szükséges ahhoz, hogy megérthessük a 20. század hihetetlenül kitágult kozmológiai perspektíváját, ami az elemi részecskéket alkotó kvarkoktól az ismert galaxisok milliárdjaiig ível.