Magyarország kalaposgombái

Határozó kézikönyv. A hazai gombakutatás multjáról és jelenéről ezelőtt másfél évtizeddel írt meglehetősen borúlátó összefoglalás (Moesz: A hazai gombakutatás multja és jelene, a Természettudományi közlönyben, 1934, 151.) a rendszeres mikológiai vizsgálatok és kutatások hiányát hangsúlyozza. Az összefoglaláshoz melléklet térképen nagyon sok a fehér folt, a gombászatilag teljesen elhanyagolt és ismeretlen terület. Azóta javulás állott be e téren is. Új, fiatal és lelkes kutatók kapcsolódtak be hazánk gombaflórájának és különösen a nagytermetű gombáknak megismerését célzó gyűjtő és feldolgozó munkába. Moesz Gusztáv fenti összefoglalása után tíz évvel indult meg a >>Magyar Gombászati Lapok<< (Acta Mycologica Hungarica) azzal a céllal, hogy közös nagy vállalkozásra szólítsa fel az ország területén szétszórtan dolgozó gombászokat. Az a néhány évfolyam, amelyet a többrehivatott lap megért, nagy lendülettel vitte előre nemcsak a részletkutatások ismertetését és közreadását, hanem a kalaposgombák egyes csoportjainak pontosabb és alaposabb megismerését is. A Magyar Gombászati Lapok hasábjairól elindult kezdeményezés most érlelte meg gyümölcsét, amikor a magyarországi kalaposgombákról (Agaricaceae, Boletaceae) szóló összefoglaló meghatározó kézikönyv jó néhány évtizedes hiányt pótolva elkészült. Ez a kézikönyv a Magyarországon eddig előkerült kalaposgombákat ismerteti, mert gazdasági jelentőségük a >>nagygombák<< valamennyi csoportja közt a legfontosabb. Különben más gombacsoportok (pl. Gasteromycetes, földalatti gombák, szarvasgombafélék) hazai elterjedését két olyan kiváló szakmunka tárgyalja, mint Hollós külföldi szakkörök által is elismerésben részesített könyvei: >>Magyarország Gastromycetái<< (1903), és >>Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi<< (1911).