Magyarország földrajza

Ismertető: Leírás: Előszó 5 Magyarország földrajzi helyzete 7 I. rész Magyarország természeti földrajza - Dr. Pécsi Márton A domborzat kialakulása és a felszín arculata 11 A mai domborzat eredete 11 Az ország domborzati képe 18 Ásványi nyersanyagok 21 Magmás eredetű ásványok 21 Üledékes eredetű ásványi nyersanyagok 23 Bauxit 23 Kőszénterületek 25 Kőolaj és földgáz 27 Uránérc 27 Egyéb hasznosítható ásványi nyersanyagok 28 Mészkő 28 Dolomit 29 Andezit és bazalt 29 Kavics, homok 29 Kovaföld 30 Bentonit 30 Kaolin 30 Agyag 30 Gipsz 30 Ásvány- és gyógyvizek Éghajlat 32 Magyarország éghajlatának főbb jellemvonásai 32 Az éghajlati elemek időszakos és térbeli eloszlása 35 Napsugárzás 36 Hőmérséklet 37 Szél 41 Csapadék 43 Éghajlati tájbeosztás 46 Az Alföld éghajlata 46 A Kisalföld éghajlata 48 A Dunántúl éghajlata 48 Az Északi-középhegység éghajlata 49 Vízrajz 51 A vízhálózat fejlődéstörténete 51 Felszíni vízfolyások 52 A Duna és mellékfolyói 52 A Tisza és mellékfolyói 57 Ármentesítések, szabályozások, vízgazdálkodás 61 Felszín alatti vizek 62 Talajvíz 62 Karsztvíz 63 Rétegvíz az alföldek belsejében 65 Állóvizek, mocsarak, természeti emlékek 66 A természetes növénytakaró 69 A természetes növénytakaró kialakulása 69 A növényföldrajzi helyzet 71 Magyarország növénytársulásai 74 Az erdős-sztyep zóna 75 A lombos erdők zónája 82 Magyarország talajai 86 A magyarországi talajtípusok jellemzése és földrajzi elterjedése 89 Váztalajok 89Erdőtalajok 89 Réti talajok 91 Mezőségi talajok 92 Szikes talajok 92 Láptalajok 93 Magyarország tájai 95 Az Alföld 95 Az Alföld földtani felépítése és kialakulása 95 A Duna-Tisza köze 97 A Duna-Tisza közi hátság 98 A Duna völgye 100 A Tisza mente 100 A Tiszántúl 102 A Nagykunság 102 A Hortobágy 103 A Hajdúság 103 A Nagy- és Kis-Sárrét 103 A Nyírség 104 A Bodrogköz-Rétköz 104 A Szatmár-Beregi síkság 105 A Tisza-Maros-Körös köze 105 A Tisza ártere 106 A Körös ártere 106 A Kisalföld és peremvidéke 106 A Győri-medence 107 A Szigetköz 108 A Rábaköz és a Mosoni-síkság 108 A Hanság és a Fertő-tó medencéje 108 A Kisalföld déli peremvidéke 109 A Rábamelléki vagy nyugati kavicstakaró 109 A Kemeneshát-Rába-völgy 109 A Marcal-medence 109 A Bakony- és a Vértesalja 110 Az Alpok nyúlványai (Magyar Alpok) 111 A Dunántúl 112 A dunántúli (pannóniai) medencerész 112 A Mezőföld 112 A Dunántúli-dombság 113 A Vasi-Zalai dombság 114 A Somogyi-Tolnai-Baranyai dombság 114 A Baranyai-szigethegység 116 A Mecsek és környéke 116 A Mórágyi-rög 119 A Villányi-hegység 119 A Dunántúli-középhegység 120 A Bakony 120 A Vértes és a Velencei-hegység 125 A Gerecse 129 A Pilis és a Duna-kanyar vulkáni hegyvidéke 130 Budapest és környéke 134 A Budai-hegység 135 A Pesti-síkság 137 A Balaton és környéke 137 Az Északi-középhegység 144 Vulkánosság 144 A Börzsöny 144A Cserhát 146 A Mátra 150 A Bükk-hegység 155 Az Északborsodi-karszt (Aggteleki-hegység) 159 A Zempléni- vagy Tojaki-hegység 161 Az Északi-medencesor 163 A Nógrádi medence 164 A Borsodi-medence 165 A Csereháti-dombvidék 165 II. rész Magyarország gazdasági földrajza - Sárfalvi Béla Gazdaságtörténeti áttekintés 169 A török iga és az osztrák gyarmatosítás 169 A kapitalizmus kifejlődése és az imperializmusba való átmenet 172 Magyarország az ellenforradalmi rendszer idején 174 Magyarország gazdasági fejlődése a felszabadulás után 175 Magyarország népessége és települései 179 A népesség 179 A települések 187 Nagyobb városaink 199 Az ipar 217 Az ipar áttekintése 217 A nehézipar 222 Az energiagazdaság 223 Az ércbányászat 232 A kohászat 235 A gépgyártás 242 A vegyipar 245 Az építőanyagipar 248 A könnyűipar 251 A textil- és ruházati ipar 252 A fa-, cellulóze- és papíripar 256 Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás 256 A mező- és erdőgazdaság 260 A mezőgazdaság áttekintése 260 A szántóföldi termelés 272 A gabonafélék 275 A gyökér- és gumósnövények 281 Az olajos- és gumósnövények 282 A hüvelyesek 283 A szálastakarmányok 283 A zöldség-, főzelék- és fűszernövények 285 Egyéb növények 286 A gyógy- és drognövények 286 A vetetlen szántóterület 287 A gyümölcstermelés 287 A szőlőtermelés 290 Az állattenyésztés 292 A szarvasmarhatenyésztés 295 A lótenyésztés 297 A sertéstenyésztés 297 A juhtenyésztés 298 A baromfitenyésztés 299 A haltenyésztés 301 A méhészet és a selyemhernyótenyésztés 301 Az erdő- és vadgazdaság 301 A forgalom 304 A közlekedés 304 A vasúti hálózat 305 A közúti hálózat 308 A hajózás 310 A légiközlekedés 310 A bel- és külkereskedelem 310 Függelék 315 Irodalom 322