Magyar néprajz V. (Folklór 1.) - Magyar népköltészet

Saját képekkel - Magyar néprajz 8/5. kötet - Ismertető: Kötetünk a széles értelemben vett népköltészetet mutatja be. Olyan alkotások rendszerezésére és elemzésére vállalkozik, amelyeket a nép teremtett, és a kollektív emlékezet őrzött meg évszázadokon át, s amelynek tehetséges előadóik és gyűjtőink munkáján keresztül jutottak el hozzánk. A magyar folklórt összefoglaló kötetünk sok újdonsággal szolgál szerkezetében, felépítésében egyaránt. A verses epikáról, a balladáról és a lírai népköltészetről olvasható nagyívű fejezetek mellett bő teret kapnak a közismert népi prózai műfajok: a népmese és a népmonda, de az ún. kisműfajokról - az anekdotáról, a közmondásról és szólásról, a találós kérdésekről - is minden eddiginél teljesebb képet kapunk. A ráolvasás és a vallásos népköltészet gazdag anyagának, az igaz történetnek, a história műfajának és a népszokások költészetének bemutatása a népköltészetről alkotott eddigi ismereteinket gazdagítja, és önálló fejezettel jelentkezik a munkásfolklór, a munkásdal is. A rendszerező tárgyalást sokrétű - esztétikai, szociológiai és történeti szempontú - értékelés egészíti ki. Így a kötet nemcsak a néprajz és a rokon tudományok művelői, hanem a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat.- További ismertető: "Belelapozás". - - ---- Tartalom: Előszó - Vargyas Lajos 5 Népmese - Banó István 7 Kutatástörténet 7 A népmese, mint népköltészeti műfaj 19 Hely, idő, emberek, társadalom a mesében 36 A népmese alműfajai 44 A magyar népmesekincs történeti rétegződése és nemzetközi kapcsolatai 64 A mese és hiedelemvilág kapcsolata - Erdész Sándor 79 Felső és alsó világok 81 Mitikus lények 84 Sárkány 84 Ördög 87 Boszorkány 91 Halál 92 Halott 92 Profán istenek 93 Allegorikus alakok 95 Ibykos darvai 97 Micbánné mondája 97 Táltosló 98 Állattá változás 100 Eredetmagyarázó monda - Nagy Ilona 102 Kutatástörténet 103 Katalógusok 106 Mítosz és eredetmagyarázó monda 107 Legenda és eredetmagyarázó monda 110 Mese és eredetmagyarázó monda 112 Történeti kialakulás 115 Az eredetmagyarázó monda élete 116 Magyar eredetmagyarázó mondák 117 A kozmikus és meteorológiai jelenségek eredete 117 Az ember és életkörülményeinek kialakulása 121 Az állatok eredete 127 A növények keletkezése 129 A hiedelemmondák rendszerezésének elvei. A mondai típus fogalma - Bihari Anna 133 Hiedelemmonda - Nagy Ilona 138 Fogalma, meghatározása 138 Hiedelemmonda és mese 139 Hiedelemmonda és hiedelem 141 A hiedelemmonda formai, szerkezeti vizsgálata 143 A hiedelemmonda hagyományozása 144 A hiedelemmondák kutatása, gyűjtése Magyarországon 145 Történeti monda - Lengyel Dénes 148 Anekdota - Sándor István 167 Műforma és előadás 167 Rokon műformák, műfajcsere 172 Anekdotakutatásunk 175 Vándoranekdota 178 Történeti rétegek 181 Ókori örökség 181 Exemplumhagyományok 184 Trufák 190 Parabiblikus és keleti elemek 195 Humanista facetiák 198 Anektoda és felvilágosodás 202 Az élő hagyomány 205 Helyi anekdoták 208 Közmondás és szólás (Proverbium) - Szemerkényi Ágnes 213 Elvevezés és meghatározás 213 Jelentés és szerkezet 0216 A proverbiumok használata 219 Elsődleges használat 220 Másodlagos használat 223 Helye a műfajok között 225 Fajtái 227 Története 232 Szóbeli rejtvények - Mándoki László 238 Elnevezések 238 Történeti adatok 238 Találósaink mennyisége, fontosabb gyűjteményei 240 A találósok stilisztikájához 242 A szóbeli rejtvények élete 244 Szóbeli rejtvényeink összehasonlító vizsgálata 245 Szóbeli rejtvényeink ma 250 Igaz történet, élettörténet, önéletrajz - Küllős Imola 251 A hagyományos népköltészet átalakulása 251 Az élményelbeszélések és igaz történetek műfaji jellemzői 253 Az élménytörténetek és igaz történetek típusai 256 Az igaz történetek és a folklór 258 Élettörténet - önéletrajz 259 A népballada-kutatás története - Kríza Ildikó 267 Népballada - Vargyas Lajos 278 Témák 280 Fölépítés 294 Emelkedettség - stilizálás 302 A fogalmazás stílusa 307 Eredet - időrend 309 Hősepikából örökölt elemek 310 Francia eredetű balladák 315 A francia átvételek tanulsága 338 Egymástól független egyezések 338 Más eredetű szövegek 339 Mikor, miért született a ballada? 340 Paraszti alkotás 345 Variálás, közös szövegtömbök 355 Új balladák 361 Területi különbségek 369 Legendaballada - Kríza Ildikó 372 Paraszti históriaköltészet - Takács Lajos 381 Műfaji sajátosság 381 A műfaj általános fejlődéstörténete 382 Históriások 384 A históriás és tevékenysége 384 A históriák megírása 385 A históriák előadása 387 Históriák 389 Históriai témák 389 A históriák kompozíciója 390 Énekkezdő sorok 391 Záróvers 392 A história továbbélése 393 Szóbeliség 393 A műfaj további alakulása, a hírvers 395 A hősének maradványai népköltészetünkben - Vargyas Lajos 398 A magyar népdalkutatás története - Küllős Imola 414 Mit nevezünk népdalnak? 414 Áttekintés a népdalok gyűjtéséről és vizsgálatáról 419 A "felhívások kora", 1782-1848 419 A gyűjtés évtizedei, 1863-tól a századfordulóig 421 A zenefolklorisztika kibontakozása, 1905-1945 423 A szövegfolklorisztika munkálata 1945-től napjainkig 425 Lírai népköltészet - Vargyas Lajos 427 Variálás és fölépítés 428 Tartalmi csoportok 443 Népi műfajok 465 Formai csoportok 466 A forma külső keretei 473 Sorismétlés 473 Rím 475 Refrén 476 Belső forma 477 Szimbolika 477 Természeti kezdőkép 497 Áttételes fogalmazás 504 Gesztus-költészet 507 Irreális képek 510 Szürreális képek 511 Emberközpontúság 512 Párbeszédes előadás 513 "Ál-epika" 514 Szókimondó szövegek 516 Emelkedett-stílus 517 Népi líra - irodalom előtt 518 Időrend 523 Honfoglalás előtti örökség 523 Középkori szövegek 526 16. századi szövegek 534 17. századi szövegek 536 18. századi szövegek 545 19. századi szövegek 555 A népdal új stílusa 562 A népszokások költészetének definíciója - Dömötör Tekla 566 A kutatás története 566 Rítusénekek 569 A napfordulók rítusénekei 571 A naptári év más szokásaihoz és az emberi élet fő fordulóihoz fűződő rítusénekek 575 Dallam nélküli mondókák, rigmusok, köszöntők 576 Prózai szövegek 577 Népi színjátékok 577 Bohózat 582 A gyermekkor költészete - Tátrai Zsuzsanna 584 A műfaj meghatározása, kutatástörténete 584 Mondókák 586 Szórakoztató, oktató, nevelő, szoktató mondókák 587 A természeti és társadalmi környezettel való kapcsolatott tükröző mondókák 589 Mondókák a gyermekjátékokban 595 Mondókák a jeles napi köszöntő szokásokban 599 Dramatikus jellegű játékszövegek 599 Lírai játékdalok 603 A gyermekkor költészetének főbb jellegzetességei 608 Siratóének - Károly S. László Módszertani bevezetés 611 A siratás hiedelemfunkciója, szerepe a halotti-temetési szokásrendben 613 Funkcióváltás, funkcióvezetés, paródiák 615 A siratás helyi (népi) terminológiája 615 A siratószövegek főbb alkotóelemei, motívumkincse 616 A siratóénekek alkotás- és előadásmódja, főbb típusai, rétegei egy siratón belül 628 Összegzés és kitekintés 631 Ráolvasás - Pócs Éva 633 A ráolvasás műfaja 633 A ráolvasások kutatása 636 A ráolvasás használata 638 A ráolvasás működése 641 A magyar ráolvasások rendszerezésének elvei 642