Magyar hősök öt világrészen

Amikor e munka első kiadását megjelentettem, arra gondoltam, hogy megcáfolom Schmidlin dr. kijelentését, legalább is tompítom kemény vádjának élét. Azt hiszem, ez sikerült is. Ma, amikor a második kiadást bocsátom útnak, gondolok arra, hogy a magyar történelemnek, mely sokszor nagyon szomorú napokat látott, melynek eseményei igen sokszor vérrel, magyar vérrel és ellenség vérével íródtak, ennek a gyászában is mindig dicső és hős magyar nép történelmének néhány lapját tépem ki a poros és elfelejtett fóliánsokból, hogy azokat, még le nem írt adatokkal kiegészítve, letegyem minden olyan magyar asztalára, aki szereti faját, nemzetét, akit érdekel a mult, aki lelkesedést akar merítem a hős elődök példájából. Meg kell ismernünk történelmünknek ezt a darabját is, amit missziónak nevezünk, meg kell tanulnunk missziós hőseink neveit éppúgy, mint politikai és háborús hőseink neveit! A 20. század gyermekének nem szabad tágranyílt szemmel és csodálkozó tekintettel megnéznie azt, aki Ürge Ignác, Szarvas Miklós, Károlyi Bernát vagy más misszionáriusok nevét emlegeti előtte! A kultúrának, többnek: a szeretetnek, áldozatnak, lemondásnak, önzetlenségnek hősei ők, - és mindnyájan hősök ők: a nők éppúgy, mint a férfiak!