Kiknek állt érdekében a második világháború

A második világháború lényeges változásaként kell értékelnünk Izrael állam létrejöttét a csaknem kétezer éve a zsidóság által önként elhagyott Palesztina területén. Semmi túlzás nincs abban, ha azt állítjuk: a második világháború indítóokaként ez az államalapítás a gyarmatok újraelosztásával azonos súllyal szerepelt. Herzl Tivadar, a zsidóság nagy teoretikusa ennek igényét már a múlt század végén megfogalmazta. A második világháború galád terveiben nem feledkeztek meg az új zsidó állam bőséges anyagi forrásairól sem, amelyet majdan Németország fog kiizzadni, amiért a háborús kormány a német lakossághoz hasonlóan a zsidóságot is bevonja a háborús utánpótlás termelésébe. A világtörténelem páratlan jogi kreációjának lettünk tanúi. Németország háborús jóvátételt fizet egy olyan államnak, amely a háború idején nem is létezett. A második világháború kitűnő alkalmat teremtett arra, hogy a nemzetközi zsidóság saját karámjába terelje vissza "elkóborolt nyáját". A mózesi tanok szerint a zsidóság Isten választott népe! Ennél fogva Isten az összes földi javakat neki ajándékozta. Ami ezek közül nincs birtokában, felette nem rendelkezik, azt történelmi léptékkel mérve "elkóborolt jószág"-nak kell tekinteni, amelyet nemcsak joga, de Isten akaratából kötelessége is bármilyen módszerrel "visszaszerezni". A világ zsidósága hosszú történelme során még soha ekkora "nyáj" felett nem rendelkezett. Uralma alá vonta a világ legnagyobb hatalmának teljes pénzrendszerét, fizetőeszközének emisszióját. A dollárt a világ kulcsvalutájává tette. A világ gazdasági pszichózisát saját tőzsde-játékszabályaival odáig züllesztette, hogy a világ összes valutájának árfolyamát a dollárhoz igazítják. A dollár valódi fedezete pedig a régi szokásokkal ellentétben nem az arany, még csak nem is az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye, hanem a zsidó pénzarisztokrácia játékszabályaival kialakított bizalom. A stabilnak látszó dollár látens inflációja oly elképesztően nagy, hogy nyilvántartott mennyiségét már bankjegyekben kinyomtatni is képtelenek. Azok tényleges megléte már csak a bankok számítógéprendszereiben érhető utol. Ha egy szép napon mindenki kikérné bankjából az ott nyilvántartott pénzét, az olyan csődhöz vezetne, amelyhez képest az 1929-es nagy világgazdasági válság csupán szerény gazdasági tréfának tűnne. E hatalmas "jószágállomány" segítségével a zsidóság maga alá gyűrte az Egyesült Államok mindenkori kormányát és törvényhozását is. Amerikai utam során számos gazdasági szakértővel volt alkalmam beszélgetést folytatni. Egybehangzóan állították, hogy Kennedy elnök megkísérelte az állam pénzkibocsátás feletti szuverenitását visszaállítani. Állítólag új felirattal 100 dollárosokat is nyomatott, amelyek forgalomba is kerültek. Életével fizetett érte. A 100 dollárosokat halála után gyorsan kivonták a forgalomból. Ma már a bankjegygyűjtők féltett kincsei között foglalnak helyet.