Ki téged így szeret (Chi ti ama cosi) - Székely Sándor fordításában (Ki téged így szeret / A szellő / Elmegyünk a városba / A befagyott folyó / Goldberg úr)

Fülszöveg A Ki téged így szeret az olasz könyvpiacon szenzációként hatott, rövid idő alatt két kiadást ért meg, úgy emlegették, mint az életben maradt Anna Frank naplóját. Nekünk különösen érdekes ez a könyv, hiszen Bruck Edith - akit az első kiadás óta a róla készült riportfilm révén is megismerhettünk - egy kis magyar faluban született, földhözragadt zsidó félparaszt családból, apja mészárossegéd és szerencsétlen kezű vándorkereskedő volt, "rongyoszsidó", amilyeneket a Kárpátalján lehetett látni hajdan. Az írónő kitűnően ismeri a magyar parasztéletet, azon belül is a jellegzetes világot, amellyel Olbracht műveiben találkozunk. Naplója e világ tragikus széthullásának dokumentuma, a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele, s ereje éppen pátosztalanságában, nyerseségében van. A felszabadulás után az írónő Izraelbe vetődik, ahol végre hazát remél találni, de ott sem tud gyökeret verni: pincérnő, táncosnő, fotómodell és munkanélküli, aztán innen is továbbmenekül - s ma Olaszországban ismert és elismert író. Elbeszéléseiben már művészi igénnyel dolgozza fel tragédiákkal terhes gyermekkori világát: az áhított, édes ízeket hordozó idillt, amely fel-felragyog novelláiban, kíméletlenül feldúlja a készülő borzalom: a társadalom sejtjeibe ivódott előítéletek mérge és a második világháború, a fasizmus intézményesített embertelensége.