Karinthy Frigyesről

"Ez a marha volt közöttünk az egyetlen zseni" - idézi férje híres, Karinthyt jellemző sorait Kosztolányi Dezsőné. A kötet, melyet kezében tart az olvasó, az írót övező legenda nyomában jár, Karinthy különös egyéniségének varázsát kutatja, eredetiségének titkát igyekszik feledni. Szerzője - harminc-negyven év távlatából is - a kortárs és szemtanú közvetlenségével, frissességével idézi emlékeit. Kosztolányiné írása 1954 és 1957 között született, teljes terjedelmében most lát először napvilágot, bár a Karinthy és Kosztolányi című fejezet ugyanezzel a címmel, kisebb változtatásokkal már 1956-ban megjelent a Dunántúl hasábjain. A közelmúltban a Négy évszak és a Galaktika című folyóiratok közöltek belőle töredékeket. Abban, hogy az írás máig kiadatlan maradt, szerepe volt a kortárs írók, barátok sokszor igen szubjektív hangvételű, személyes indulatok miatt el-elrajzolt portréinak. Ma, harminc év múltán, az írás már kevesebb érzékenységet bánthat, bár Kosztolányiné elfogultsága különösen Judik Etel és Böhm Aranka alakjának megidézésekor szembeötlő. Tartalom Kovács Ida: Előszó 5 Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről 11 Első találkozásunk 13 Az első regény 21 Név, család, környezet 23 Iskola 35 A Mester utca sápadt csillaga 37 Házasság, Gyermek, Halál 45 Karinthy és Kosztolányi 57 A párduc 85 Verpelét 97 A vérzőszívű Bajazzo 113 Milyen volt? Hogy élt? 127 Futó gondolatok, felvillanó emlékek 147 Lehetne élni még talán 155 Nem lehetett 165 Jegyzetek 173