Jogtudatról - alulnézetben

A szociálpszichológus szerző legújabb könyve múltidéző, ám ma akaratlanul is a visszapillantó tükör szerepét játssza: az elhagyott és az előttünk lévő útszakaszról informál. A szerző, bár egy longitudinális pályaattitűd-vizsgálattal indult, elsősorban értékkutató, ahogy az legutóbbi könyvéből is kiderül (Építészprofilok. Terc Kiadó,2006).  Interdiszciplináris érdeklődésénél fogva a 90-es évek közepén egy nemzetközi jogszociológiai kutatásba is bekapcsolódott, kiegészítve azt egy magyar felméréssel. Ebből származott az az ismeret- és problémahalmaz, amelyet az akkor 11-17 évesek - a mai harmincasok-jogi nézeteiről,érzékenységéről, jogtudatosságának alakulásáról nyert és feldolgozott. Tanulmányai életszerűen nagyítják ki az életkor és a gender szerepét a normatívákhoz való viszony és a polgár mivolt alakulásában. A szerző kitüntetett figyelemmel kísérte a felelősség, a szabadság, az egyenlőség,a bizalom, a szolidaritás értelmi-érzelmi megélését, a jog témái és képviselői iránti figyelmet és beállítódásokat. E könyv írásai a szabály- és normaközvetítés két hagyományos útját - az erkölcsit és a jogit - különböző történelmi periódusokban követik. Műfajuk változatos: empirikus kutatási beszámolók elméleti munkákkal, iskolai kísérletbemutatással, konfliktusok kezeléséről szóló esettanulmányokkal váltakoznak. A középpontban a felelős állampolgár születése áll, úgy, ahogyan arra a 90-es évek közepe tájától az ezredfordulóig a hazai tizenévesek között végzett vizsgálódások eredményeiből következtetni lehetett. Jó volna, ha a cím láttán nem a fiatalok jogi ismeretszintjének felmérésére gyanakodna az olvasó. Sokkal többről van szó. A tizenévesek jogi érzékenységét, intézményei, képviselői, normatívái iránti figyelmét, érzelmeit,saját jogosultságainak tisztázási igényét sok tekintetben hatékonyabban befolyásolja a körülöttük zajló élet eseményszövete, a "grund". Erről szól a könyv, amely a vélemények és érzelmek alulról történő szerveződését is tükrözni kívánja.