Jó éjt, Saigon!

Az amerikai tengerészgyalogosok Vietnamban eltöltött utolsó napjainak igaz története 1973. január 17-én a párizsi békeszerződést abban a reményben kötötték meg, hogy végre véget ér a több évtizednyi vérontás Vietnamban, és az évek óta tartó amerikai intervenció is. De olyasmi történt, aminek nem sok köze volt a békéhez. Az Észak-vietnami Hadsereg csapatai és a vietkong erők összehangolt támadást indítottak Dél-Vietnam ellen. A cél nem volt más, mint a totális győzelem az ostrom alá vett Dél felett. Ez a szívfájdító, ugyanakkor magával ragadó, drámai regény, amelynek a megírását alapos kutatómunka és személyes, illetve telefonos interjúk sora előzte meg, a résztvevő, egymással szembenálló felek szemszögéből mutatja be a konfliktust. Számos, eddig el nem mondott történet került a könyv oldalaira. Megszólalnak a háborúban a legkülönfélébb szerepet vállaló, a társadalom különböző szintjén álló személyek, észak-vietnami katonák, vietkong harcosok, amerikai követségi alkalmazottak, gerillaparancsnokok, civilek, tábornokok, kettős ügynökök, valamint mindkét oldal politikai vezetői, mint például Gerald Ford elnök és az észak-vietnami parancsnok, Tran Van Tra tábornok. Az apró jelek, melyek arra utaltak, hogy Észak-Vietnam támadni készül, az utolsó, torokszorító órák, amelyek Saigon elestét megelőzték, a bátor pilóta, aki visszafordult, hogy elhozza az utolsó tizenegy tengerészgyalogost az amerikai nagykövetség tetejéről, ez mind része volt a vietnami háborúnak, egy nyers, brutális és tragikus konfliktusnak. A Jó éjt, Saigon! egy érzelmekkel és együttérzéssel teli, feledhetetlen regény, amely megmutatja a háború emberi vonatkozásait is, amelyekről olyan gyakran megfeledkezünk. Ez az írás emlékeztet minket arra, hogy milyen nagy árat kellett fizetni ezért a konfliktusért, ami a mai napig kísért minket. Sokan vannak, akik a mai napig fizetik ezt az árat...