Íráskényszer

1951. június 6-án születtem Budapesten. Verseim gyermekkoromtól a felnőtté válás folyamában a nyugdíjas éveimig tartó keserédes szerelmek apró láncszemei, amelyekben a hétköznapok egyszerű monoton létfenntartása által megcibált érzések érintése, a folyamatos küzdelem önmagammal, vágy és a visszavágás nélküli veszteségek elviselése, a mindig elkésett társadalombírálat, az elvesztegetett lehetőségek, és gondolkodás, aggódás a jövő nemzedékeinek sorsáról. ,,Mert nem az számít, hogy a gondolat mikor és kitől született, hanem hordoz-e a jövő embere számára élményt, tanulságot, amelyért időről időre, újra és újra szíved gazdagságából magadnak felidézed."