India fölfedezése (SZERKESZTŐ Balogh András) - (Saját képpel, Szent. antikv.)

FÜLSZÖVEG Folyik a világháború. Ülök az ahmadnagari erődben, tétlenségre kárhoztatott fogoly, s közben a világot vad tettek pusztítják. Néha rágódom, nagy dolgokra és bátor vállalkozásokra gondolok. Megpróbálom személytelenül nézni a világot... Mi az én örökségem? Minek vagyok én az örököse? Mindennek, amit az emberiség elért tízezer év alatt, mindennek, amit gondolt, érzett, amiért szenvedett, amiben örömét lelte. De nekünk Indiában különleges örökségünk is van. nem kizárólagos, mert semmi sem az, minden az emberiség közös tulajdona, valami mégis jobban vonatkozik ránk, valami, ami a húsunkban, vérünkben, csontjainkban van, s azzá tett minket, amik vagyunk, s amilyenekké leszünk... Ma India négyszázmillió önálló férfi és nő, s minden ember más, mint a többi, mind a gondolatok és érzések egyedi univerzumában él. Ha ez így van a jelenben, mennyivel nehezebb felfogni egymást végtelen sorban követő emberi lények sokarcú múltját. Valami mégis összekötötte, s ma is összeköti őket. India földrajzi és gazdasági egység, bár változatos, de egységes kultúrájú ország. Ellentmondások halmaza. Megfoghatatlan, mint a régmúlt idők legendái, szellemét varázslat tartja fogva. India mítosz és eszme, álom és látomás, mégis valami nagyon valódi, jelenlevő és szétáradó... Régen foglalkoztat ez a sajátos örökség, s annak értelmezése a jelenben. Erről szeretnék írni... Így vall saját művének céljáról Nehru, s aligha akad, aki hitelesebben szólhatna nála Indiáról, s e hatalmas ország függetlenségért vívott harcáról. Az elkötelezett politikus és a gyötrődő ember egyszerre szól a könyv lapjairól, s térben és időben végiggondolja, végigéli a világtörténelmet: a civilizáció hajnalától a második világháború végéig, Jáva és Szumátra partjaitól egész Ázsián és Európán át az Egyesült Államokig. Az indiai filozófiáról, vallásról, történelmi birodalmak virágzásáról és hanyatlásáról, a kasztrendszerről, az indiai nyomorról, a szabad India terveiről írottak ezen a nagyon tág horizonton rajzolódnak ki a könyv lapjain, Nehru világhírű könyvének megjelenésével olyan mű kerül az olvasó kezébe, amelyből valóban felfedezheti magának Indiát. Vissza TARTALOM Előszó 7 Az ahmadnagari erőd Húsz hónap 15 Éhinség 16 Háború a demokráciáért 18 Idő a börtönben: ösztönzés a cselekvésre 21 A múlt viszonya a jelenhez 25 Életfilozófia 27 A múlt terhe 39 Badenweiler, Lausanne Kamala 47 Házasságunk 49 Az emberi kapcsolatok problémája 52 1935. karácsony 54 Halál 55 Mussolini. Visszatérés 57 A keresés Az indiai múlt panorámája 63 Nacionalizmus és internacionalizmus 67 India erje és gyengesége 69 India keresése 73 Bhárat Mátá 76 India sokfélesége és egysége 78 Utazás Indiában 81 Általános választások 83 A tömegek kultúrája 86 Két élet 87 India fölfedezése Az Indus-völgyi civilizáció 91 Az árják érkezése 95 Mi a hinduizmus? 97 A legkorábbi emlékek, írásbeliség, mitológia 100 A Védák 103 Az élet elfogadása és tagadása 106 A szintézis és alkalmazkodás. A kasztrendszer kezdetei 111 Az indiai kultúra folytonossága 115 Az Upanisadok 117 Az individualista filozófia előnyei és hátrányai 122 Materializmus 126 Az eposzok. Történelem, tradíció és mítosz 130 A Mahábhárata 138 A Bhagavad Gítá 142 Élet és munka az ókori Indiában 144 Mahávira és Buddha: a kaszt 155 Csandragupta és Csánakja. a maurja birodalom megteremtése 158 Az állam szervezete 162 Buddha tanítása 166 Buddha Története 169 Asóka 172 A korokon át Nacionalizmus és imperializmus a gupták idején 181 Dél-India 187 Békés fejlődés és a hadviselés módszerei 188 India szabadság után vágyik 191 Haladás szemben a biztonsággal 193 India és Irán 197 India és Görögország 202 A régi indiai színház 211 A szanszkrit nyelv életereje és kitartása 221 Buddhista filozófia 228 A buddhizmus hatása a hinduizmusra 234 Hogyan szívta fel a hinduizmus a buddhizmust Indiában? 239 Az ind filozófiai szemlélet 242 A filozófia hat rendszere 246 India és Kína 258 Indiai kolóniák és az indiai kultúra Délkelet-Ázsiában 267 Az indiai művészet hatása külföldön 279 A régi indiai művészet 283 India külkereskedelme 289 Matematika az ókori Indiában 291 Gyarapodás és hanyatlás 298 Új nehézségek Az arabok és a mongolok 309 Az arab kultúra virágzása és kapcsolata indiával 315 Ghazni Mahmud és az afgánok 318 Az indo-afgánok. Dél-India. Vidzsajanagar. Bábar. Tengeri hatalom 323 Vegyes kultúra és növekedése. Pardá. Kabír. Guru Nának. 327 Amír Khusrau 333 Az indiai társadalmi szerkazet. A csoport fontossága 336 A falusi önkormányzat. A Sukra Nítiszára 339 A kaszt elmélete és gyakorlata. A nagycsalád 349 Bábar és Akbar: az indiaivá válás folyamata 354 Ázsia és Európa különbözősége a technikai fejlődésben és alkotó energiában 360 Közös kultúra kialakulása 367 Aurangzeb visszaforgatja az idő kerekét. A hindu nacionalizmus fejlődése. Sivádzsí 371 A maráthák és az angolok harca a hatalomért. Az angolok győzelme 375 India elmaradottsága, az angol szervezés és technika felsőbbrendűsége 382 Randzsít Szingh és Dzsai szingh 386 India gazdasági helyzete. A két Anglia Az utolsó korszak A brit uralom megszilárdulása és a nemzeti mozgalom kibontakozása. A birodalom ideológiája. az új kaszt..... 395 Bengál kifosztása hozzájárul az angliai ipari forradalohoz 406 India iparának elpusztítása, a mezőgazdaság hanyatlása 409 India politikailag és gazdaságilag függő országgá válik 415 Az indiai államok rendszerének kialakulása 421 Az indiai brit uralom ellentmondásai. Rám Móhan Rój. A sajtó. Sir William Jones. Angol oktatás Bengálban 428 Az 1857-es nagy felkelés. Fajgyűlölet 442 A brit uralom módszerei: Egyensúly és ellensúly 447 Az ipar fejlődése: tartományi különbségek 452 Reformátor és egyéb mozgalmak a hinduk és a muzulmánok között 458 Kemál pasa. Nacionalizmus Ázsiában. Ikbál 478 A nehézipar kezdetei. Tilak és Gókhalé. Külön választókerületek 481 Az utolsó korszak Nacionalizmus az imperializmus ellen. A középosztályok tehetetlensége. Jön Gandhi 489 Gandhi vezetése alatt tetterős szervezetté válik a Kongresszus 496 Kongresszus párti kormányok a tartományokban 504 Indiai dinamizmus a brit konzervativizmus ellenében 511 A kisebbségek kérdése. A Muzulmán Liga: M. A. Dzsinnah 524 A Nemzeti Tervbizottág 543 A Kongresszus és az ipar: nagyipart vagy kézműipart 554 A kormány megállítja az ipari növekedést. A háborús termelés letérés a normális termelés útjáról 563 Az utolsó korszak A második világháború. A Kongresszus kialakítja külpolitikáját 575 A Kongresszus álláspontja a háborúról 583 Hogyan fogadtuk a háborút 588 A Kongresszus újabb javaslata és a brit kormány elutasítása Mr. Winston Churchill 597 Egyéni polgári engedetlenség 607 Pearl Harbor után. Gandhi és az erőszakmentesség 610 Feszültség 619 Sir Stafford Cripps Indiába látogat 625 Kiábrándulás 640 A kihívás: Angolok, távozzatok Indiából! 646 Ismét az ahmadnagari erődben Az események láncolata 661 A két háttér: az indiai és az angol 662 Tömegmegmozdulások és elnyomásuk 668 A külföldi visszhang 677 Reagálások indiában 679 India betegésge: az éhinség 682 India életrevalósága 688 India visszamaradt növekedése 696 Vallás, filozófia és tudomány 701 A nemzeti eszme fontossága. A változások szükségessége Indiában 708 India: Felosztás vagy erős nemzeti állam vagy egy nemzetek fölötti állam központja 720 Realizmus és geopolitika. Világhódítás vagy világszervezet. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió 736 Szabadság és birodalom 752 A népesség kérdése. Csökkenő születési ráta és nemzeti hanyatlás 756 Mai gondolatok egy régi kérdésről 764 Epilógus 771 Utóirat 777 Utószó 781 Név- és tárgymutató 797