Herkulesfürdői emlék (Souvenir de "Herkulesfürdő") - CD-melléklettel

A budapesti "Ország Világ" c. folyóirat 1957-ben megjelent cikkében az újságíró Bajor Nagy Ernő ezekkel a szavakkal írja le a "Herkulesfürdői Emlék" sztoriját: "Ezerkilencszázhárom júniusának egyik délelőttjén Herkulesfürdőn, a harminchármas ezred zenekarának karmestere - Pazeller Jakab - véletlenül ráért egy kicsit, mert nem volt délelőtt próbájuk. Bement a szalonba, leült a zongorához és saját kedvtelésére játszani kezdett. Egyszer csak érdekes téma bontakozott ki a rögtönzésből: keringő, könnyű kis bódulat, áradó romantika s meglepő, érdekes hangvétel ölelkeztek benne. Valami egészen új sarjadt ki a hangok véletlen rendjéből. Most már ő maga is jobban odafigyelt. Addig-addig kalandozott ujja a billentyűkön, míg kiformálódott egy, a főtémához illő szomorkás, boldog utójáték. Aztán rájött, hogy az utójáték előjátéknak is jó. Fél óra múlva felírta a kottapapír fejlécére a címet: "Herkulesfürdői Emlék". Még aznap hangszerelte, két nap múlva pedig be is mutatták. Ez volt a fiatal zeneszerző százhuszonnegyedik műve, akinek nevéhez olyan ismert dallamok fűződnek, mint az "Akácos út" zenéje.(...) Magyar slágernek nem volt még ilyen sikere." A CD-n meghallgathatják a gyönyörű muzsikát a zeneszerző unokájának Pazeller Frigyesnek előadásában zongorán, valamint nagyzenekari hangszerelésben az ÁHZ közreműködésével, vezényel: Ferencsik János.