Hát atyámfia a muzeum nem komédia

Mit jelent napjaink életében a sajtó? Információt, útmutatást, tájékozódást, másként nem megismerhető tájak és személyek megismerését, és még hosszasan sorolhatnánk. A 19. század végén, a 20. század elején ezt hatványozottan így volt: a sajtó volt az egyik ablak a világra. Ebben az ablakban nemcsak a világot láthatta az olvasó, de megismerhette a régészet és a múzeum mesés világát, a kincsek titkait, régvolt népek és emberek életét is. A kötetünk a 150 évvel ezelőtt született Csallány Gábor fantasztikus életének és teljesítményének állít emléket azzal a közel 1500 újságcikkel, amely a korabeli napilapokban jelent meg a szentesi múzeumról 1876 és 1946 között. Egy igazi szentesi "legenda" élete és munkássága kap főszerepet a sorok által. Csallány Gábor a város múzeumának alapítója és haláláig igazgatója volt. Rajta keresztül megismerhetünk egy szakmát, egy tudományágat, megérthetjük a közművelődés célját és értelmét, bekukkanthatunk a hazai régészet hőskorszakába, sok-sok hasznos tudományos információt kaphatunk leletekről, lelőhelyekről, amelyeket máshonnan beszerezni ma már aligha lehetséges. Míg hírről hírre haladunk előre, nem csak szemlélői, de aktív szereplői is leszünk egy tudományterület létrejöttének és mindennapjainak. Mindeközben rendkívüli részletességgel ismerhetjük meg egy vidéki kisváros szellemi és kulturális életét, annak szereplőit és eseményeit, és így kissé magunk is szentesi polgárokká válunk. E folyamat elevenedik meg a 70 évnyi sajtóban, és a történet végére egy hóbortos, ám maximális elhivatottságú ember által létrehozott szobányi gyűjteményből Európa-hírű múzeum válik.