Forró nyár

Előszó Részlet a kötetből: "A nap lemenőben volt. Arany dárdákkal szúrta át a partot szegélyező örökzöld tölgyek lombját. A folyó selymesen csillogott. Csönd volt, amit csak a hajóslegények kiáltása tört meg hébe-hóba. A szél halkan dudorászva lengette a hosszú mohát. Az emberek kikötötték a hajót. Judith a hajó szélén kuporgott. Vállkendőit, meg apjának vászonnadrágját mosta. Nehéz dolog volt a folyó vizében mosni. Akármilyen erősen dörzsölte az ember a ruhát, a végén, amikor megszáradt, mégis valami sárgás árnyalata volt. Milyen nagyszerű lesz, ha végre megérkeznek és letelepedhetnek. Akkor lesz majd tiszta forrásvizük és kényelmes nagy tűzhelyük, úgy, mint más civilizált embernek. A hajóslegények kötelekkel a fákhoz erősítették a hajót. Judith fivére tüzet rakott a parton. Az emberek elmentek az erdőbe, vad után."