Filozófia és természettudomány között (Esszék) - Két esszé fizikáról, filozófiáról - Gondolatok a fizika ismeretelméleti hátteréről - Humánjelenségek a fizika értésében/Ember a filozófia tükrében - A filozófiai antropológi

Ismertető: Mára a fizika, de általában a természettudományok is kiléptek a múlt századi szakmai exkluzivitásból, zárkózottságból. A szerző elsősorban a fizikában érintett, és erre építve, ilyen indíttatással igyekszik filozófiai, esztétikai és nevelési kitekintést adni az esszé műfaji keretei között. Hangsúlyozzuk tehát, hogy esszékről van szó, nem rendszeres filozófiai kifejtésről. E könyv sok alkalmasan választott idézetet tartalmaz a művelődés - és nem csak a természettudományok - nagyjainak gondolataiból, olykor az argumentum ad hominem érveléstől sem riadván vissza egy-egy állítás bizonyítására, vállalva a magabiztos elmarasztalást. Több esetben ismétlődnek fontosabb idézetek mivel más-más kontextusban szerepelnek. A nagyok mindig is kapcsolatot teremtettek a természettudományos megismerés és a filozófia között, sőt még tovább merészkedtek: a transzcendencia és a természettudomány között. Nem vezethető le egyik sem a másikból. Ez a könyv az istenhit és a természettudományos világkép panorámája. De e panoráma szegényebb istenhit nélkül. Jelen írás négy esszét tartalmaz. Az első kettő a fizika és a filozófia kapcsolatait érinti, ezen át a természettudomány humán vonatkozásait; mindezekből nevelési momentumok is származtathatók. A másik két esszé általánosabb kérdéseket vet fel, a filozófiai antropológia kérdéseit és a modern ember arculatát elemezve. Ezekben az írásokban is - mintegy referenciaként - sokszor a fizika, illetve annak filozófiai vetületei adják a vázat. Az esszék nem foglalkoznak okkult vagy ezoterikus megközelítésekkel, mert a szerző kötelezőnek tartja a Ráció tiszteletét - Isten világában.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom: Két esszé fizikáról, filozófiáról 5 Gondolatok a fizika törvényeinek ismeretelméleti hátteréről 7 Az ismeretszerzés lépései és módszere 7 A szubsztanciaprobléma 18 Lehetőség, valóság 22 Az analógiák ontológiai szerepe 24 A folytonos és a diszkrét problémája 26 Az oszthatóság kérdése 31 Szintetizáló törekvések 32 Egy redukciós irányzat 35 Irodalomjegyzék 38 Humánjelenségek a fizika értésében 39 Előzmények 39 A megértés arculata 43 A megértés analízise 43 A modell 43 A megértés egyik humán vonatkozása 46 A megértés motivációja a cselekvés által 48 Az intuitív értés 51 A redukció veszélye 52 A megértés néhány tipikus fajtája 54 Az axiomatikus értés 54 Az analógiás értés 56 Az ars inveniendi, vagyis a heurisztikus okoskodás 59 A kvalitatív-kvantitatív értés 61 A megértés kísérői 64 A túlhajtás 64 A természethez való viszony 68 A távolabbi kísérők 70 Utóhang 78 Irodalomjegyzék 81 Ember a filozófia tükrében 83 A filozófiai antropológia néhány kérdése 85 Az ember és a szaktudományok 87 Antropológia kontra metafizika 92 A határok feltűnése 102 Extrém helyzetek 110 Utóhang 119 Irodalomjegyzék 120 A modern ember arculata 121 Az elmúlt század és az analizáló tudomány 121 Antinómiák 124 A gondolkodás vizsgálata 130 Az antropológiai fordulat 133 C. G. Junga modern emberről 138 A szabadság kérdésköre 141 A véletlen szerepe 147 A pesszimizmus kísérlete, vagy kiút keresése 151 Irodalomjegyzék 153