Festői Budapest (grafikák és festmények a reformkortól napjainkig)

A festők a középkortól kezdve gyakran ábrázoltak festményeik hátterében képzeletbeli vagy valóságos városokat. A városkép, a veduta mint műfaj azonban csak a 18. században vált elterjedtté olyan mesterek ecsetje nyomán, mint Canaletto vagy Guardi. Később utazók, majd a látvány minden fajtája iránt érdeklődő impresszionisták tették népszerűvé egy-egy város hangulatos vagy jellegzetes részletét. A magyar művészek szinte születése pillanatától megörökítették Pest-Buda, majd az egyesített Budapest utcáit, fontos épületeit, a hidakat,a Dunát, a főváros épülését és - olykor - pusztulását. Ezeknek a hangulatos képeknek a nyomon követésével feltárul előttünk a reformkori város, az olyan nagy nemzeti érzések vezérelte építkezések, mint a Nemzeti Színház, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Magyar Nemzeti Múzeum. Felrajzolódik, hogyan alakultak ki a mai városképben is meghatározó szerepet játszó körutak, a világörökség részét képező Andrássy út a Hősök terével, majd - legutoljára - a lakótelepek. A Budapest kialakulásának történetét követő bevezetőhöz több mint 80 színes kép csatlakozik, helyszínük, az ott álló épületek keletkezésének leírásával, s nem hiányoznak az anekdoták, legendák sem, amelyek hozzátartoznak minden város hangulatához.