Fák és madarak könyve (Fehérvári almanach füzetek)

A mai ember - főként a városlakó - közönye a természet finom rezdülései iránt közismert. Az a bizonyos velünk született érzék, empátia eltompult, elfelejtődött. így alig vagyunk partnerei azoknak az apró rezdüléseknek, amelyet szűkebb környezetünk küld felénk - amelyekkel olykor azt is mondhatjuk - elhalmoz bennünket. Szerencsére akad köztünk néhány jó értelemben vett különc, akiben ez a kapcsolat még elevenen él, aki magában hordozza ezt az ökológiai szemléletet. Ilyen különleges alkat a fehérvári földrajz-biológia szakos tanár, iskolavezetőszervező, közéleti ember dr. Warvasovszky Emil. A több évtizedes tanári munka mellett, lokálpatrióta városlakóként is megőrizte magában a gyermekkorából, családi örökségként is magával hozott fogékonyságot az élő és élettelen világ impulzusai, örök törvényei iránt. Ezek mélyebb ismerete az idők folyamán az alázat és tisztelet érzetét váltotta ki a közíró-természetbúvárból a mindenség erői iránt. S az élő (szervezet) kiolthatatlan szeretetét. Ezért képes magába gyűjteni az évszakok változásának hol drámai, hol vidító, reményt keltő élményeit, rezignáltan, bölcsen szemlélni az idő munkálkodását, s azonosulni a Nagy Körforgással, melynek egyik szerény, segítőkész szereplője kíván lenni. Ezért tart számon megannyi fehérvári fát, bokrot - miként a jó gazda -, mert tudja: a város nemcsak építészeti tér, utcák és terek halmaza, hanem a maga alkotta-ültette növényzettel teljes. Ő az, aki meghallja és továbbadja az öreg fák meséit, s közérthető módon bevezet a botanika titkaiba. De igazán elemében akkor van, ha madártani észleléseit, ismereteit adja közre, osztja meg olvasóival. (Ahogy a Fejér Megyei Hírlap hasábjain is ezt teszi.) S csak ámulunk és bámulunk, mennyi változatos madárfaj él köztünk, látogat el hozzánk, mennyi kis kaland, történet mesélhető el a fészkek lakóiról, a bokrok alján cserkészőkről. Minden sorával azt sugallja: a világ egy, ember, állat, növény egysége, s ha ez megbomlik, a teremtés csodás összhangja zavarodik meg, kerül veszélybe. A Fák és madarak könyve - mely egy kicsit a ,,termés" javának begyűjtése is - ezt a gondot, gondolatot szemlélteti megannyi példán. S arra a felelősségre is figyelmeztet, amivel kisvilágunknak, mikrokörnyezetünknek tartozunk ezen a borongós század- és ezredvégen.